A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusi kamatdöntésén folytatta a szigorítást, 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte az alapkamatot, és a magas inflációra való tekintettel további szigorításokat ígért, minden rendelkezésre álló eszközével.

A két számjegyű tartomány egy új közeg – mondta a kamatdöntés hátterét ismertetve Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Az MNB üzenete, hogy ezt a közeget használnunk kell, amikor a magas infláció ilyen komoly problémákat jelent a világban és Magyarországon.

A júliusi kamatemelést követően a monetáris tanács fő csapásiránya nem változott júniushoz képest. Ennek megfelelően a „monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.„

A monetáris tanács szerint a második negyedévben még élénk volt a gazdasági növekedés, feszes maradt a munkaerőpiac.

Jelenleg a monetáris politika legfontosabb feladata fellépni a másodkörös inflációs hatások ellensúlyozza érdekében. Ezért az alapkamat megemelését követően az egyhetes betéti kamat ismét összezár, így ott is 100 bázispont lesz az emelés a csütörtöki tenderen.

Bezavar a csökkentett rezsicsökkentés

A jegybank helyzetértékelése szerint az infláció alakulásában meghatározó az élelmiszerárak emelkedése, ez folytatódni fog a következő hónapokban is. Az augusztus lején publikált júliusi éves ráta így 13-14 százalékos lehet.

A következő évben mindezt tetézi, hogy a kormány elengedte a korábbi rezsicsökkentési rendszert, ami összességében az energiaárak jelentős emelkedését eredményezi. Sok számítást végzett az MNB, még nincs minden kidolgozva és a világgazdasági közeg is folyamatosan változik – mondta Virág.

Az első, nyers becslés alapján 3 százalékpont lehet a rezsiárak változásának inflációs hatása

ez augusztusban már látszani fog, a hatásával egy évig számol az MNB.

Mennyit ér, ha lép a jegybank?

A 100 bázispontos emelést előzetesen beárazta a piac, a helyzetértékelések alapján ennél kisebbet nem is lehetett volna emelni, a forintárfolyam sem mozdult el érdemben a 400-as euróval szembeni szintekről.

Az MNB látszólag mérsékelt hatással tud csak bírni a mostani helyzetben a pénzpiacon, ennek kialakulásáról korábban írtunk, most rákérdeztünk Virágnál is, hogy mennyire értékeli sikeresnek a jegybanki iránymutatás piaci lecsapódását.

- Mint a világon mindenhol, Magyarországon is rendkívüli időszakban élünk, háború van és magas energiaárak. Zajlik a fejlett piaci kamatemelés és tőkekivonás, közben romlanak a növekedési kilátások.

Még benne vagyunk a sűrűjében

- mondta Virág, ezért nem most kell mérleget vonni.

A recessziónál sokkal rosszabb az infláció

Virág elmondása szerint kétségtelenül növekednek globálisan, így Magyarországra nézve is a recessziós kockázatok, de mint azt kérdésünkre elmondta, ez nem fogja eltéríteni a jegybanki döntéshozatalt az eddig megfogalmazott iránytól.

A recesszió mindig egy fájdalmas dolog, ugyancsak fájdalmas a magas infláció, ha a kettő együtt következik be, az viszont nagyon fájdalmas dolog már önmagában.

Ennél az sokkal fájdalmasabb, ha a magas inflációt nem lehet megállítani és önálló éltre kell, a várakozásokon keresztül öngerjesztő folyamat indul
- mondta Virág. Ezzel megerősítette, hogy a jegybank feladata az infláció elleni védekezés, a kamatpolitikát is elsődlegesen ennek megfelelően alakítja továbbra is monetáris tanács.