A rövidített jegyzőkönyv szerint a tanács tagjai kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a jelen körülmények között monetáris szigorításra van szükség.

Néhány döntéshozó úgy látta, hogy az inflációs kilátások romlása egyelőre nem indokolna emelést, vagy 25 bázispontnál nagyobbat, de a mivel emelkedett a költségvetési kiigazítás megvalósulásának kockázata és emiatt az utóbbi időben nőtt a befektetők által elvárt forintkockázati felár, erőteljesebb kamatemelésre van szükség. Érv volt, hogy a bizonytalanabbá vált befektetői légkörben a tanácsnak határozott iránymutatást kell adnia a befektetői bizalom megőrzése érdekében.
Más tagok elsősorban a megemelkedett inflációs kockázatokkal és a szeptemberi belpolitikai események által okozott kockázati felár növekedésével indokolták az 50 bázispontos emelés szükségességét.
Többen úgy ítélték meg, hogy a kamatemelési sorozat befejezésének előfeltétele, hogy az infláció középtávon várható alakulása a 3 százalékos cél körül legyen. Miután a testület augusztusi helyzetértékeléséhez képest nem történt kedvező irányú változás sem az inflációs kilátások, sem a befektetői hangulat alakulásában, a kamatemelési ciklus lassítása még nem lenne időszerű.

Két tanácstag - Bihari Péter és Kádár Béla - érvelt 25 bázispontos kamatemelés mellett, szerintük ugyanis az elegendő lett volna az adott helyzetben. Érvként elhangzott, hogy az elmúlt hónapok kamatemeléseinek az inflációra gyakorolt hatása még nem mérhető fel, így indokolt lehet a kamatemelési ütem lassítása. További indokként felmerült, hogy a befektetők bizalma Magyarország irányában várhatóan ismét erősödni fog, amit a konvergenciaprogram várható brüsszeli fogadtatása, valamint az egyensúlyi mutatók 2007-ben valószínűsíthető javulása felgyorsíthat. Az inflációs és konjunkturális kilátásokkal kapcsolatban az egyik 25 bázispont-párti megjegyezte, hogy az MNB előrejelzései a fiskális intézkedések növekedést fékező hatását alábecsülik és így az inflációt túlbecsülik, így fennáll a túlszigorítás veszélye.
QP | Quality Placement