A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a szeptemberi rendes kamatdöntő ülésén, gigászi lépéssel, 125 bázisponttal 13 százalékra emelte az alapkamatot, folytatva az elszálló infláció miatt szükségszerűvé vált agresszív szigorítást.

Némi kétely volt a piacon, hogy milyen ütemű, 75, vagy 100 bázispontos emelésben gondolkodik az MNB, amely ismételten vissza szeretne térni a "galambvilágba".

Korábban írtunk arról, hogy az MNB esetleges lassítására utalt Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a közgazdász vándorgyűlésen azt mondta: lassan véget ér a kamatemelési ciklus.

A piaci elemzők szerint az infláció 2022 végére 20 százalékra mehet fel, ami az árstopok torzító hatása nélkül 23-24 százalékra nőne. Befolyásolja az inflációt és a kamatemelést a forint árfolyama is, amelyet elsősorban az uniós források körüli vita befolyásol.

A kamatemelési ciklus lezárásának kulcsfontosságú tényezői

  • a pozitív előretekintő reálkamatok,
  • az inflációs kockázatok kiegyenlítődése,
  • az Európai Unióval folytatott finanszírozási tárgyalások, és
  • a monetáris transzmisszió erősödése a likviditási feltételek szigorításával.

Előzetesen a monetáris tanács kedden 50, 75 vagy 100 bázispontos emelést is hozhatott a befektetők értékelésében, Virág Barnabás szerint a döntés után nagy a lehetőségek tárháza, így például a kamatemelés leállítása, vagy a növelési ciklus fokozatos, kis lépésekben történő leépítése.

Jönnek az új, elszomorító számok

Az MNB egyúttal ismertet a mostani helyzetben a szokásosnál is fontosabb makrogazdasági prognózisait.

Vélhetően erre az évre a korábbinál magasabb inflációs prognózis, és visszavett növekedési kilátások szerepelnek a legújabb inflációs jelentés sarokszámai közt.

Ezúttal kivételesen Matolcsy György jegybankelnök fog iránymutatást adni piacnak arról, hogy miként képzeli a jegybank az infláció kezelését, amit további szakmai háttérbeszélgetésben is részleteznek ma.

A forinttal 408 körüli szinteken kereskednek az euróval szemben a kamatdöntés idejekor.