A magyarországi bankrendszer nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas költségekkel és drágán működik. Egyes régiókban túlbankosodás jellemző, e helyeken az ügyfelek számához képest túlságosan széleskörű banki infrastruktúra működik, és ez alacsony hatékonysághoz vezet. Magyarországon ugyanis a piac méretéhez képest túl sok bank működik - állapította meg a Matolcsy György, az MNB második ciklusát kezdő elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjúban.

Véleménye szerint a hatékonyságnövelés egyik forrása a konszolidáció, márpedig a magyar piac pénzügyi igényeit fenntartható módon öt-hat univerzális nagybank tudná ellátni. A konszolidáció a banki működés racionalizálásán keresztül olcsóbb bankoláshoz (alacsonyabb költségekhez és kamatokhoz) vezethet, és így végső soron az ügyfelek is jól járnának.

Be kellene vonni a háztartásokat az állam finanszírozásába

Az előző hat évben látványos eredményeket értünk el, ezen az úton kell haladni a jövőben is - véi Matolcsy, aki szerint nincsen szükség újabb devizakötvény kibocsátására, mert a növekvő bérek mellett a magyar gazdaságban elég megtakarítás képződik a csökkenő államháztartási hiány finanszírozásához. Az ország külső sérülékenységét tehát az csökkentené leginkább, ha az állam devizaadóssága nullára csökkenne, és erre a kedvező gazdasági folyamatok középtávon lehetőséget is teremtenek.

A háztartások növekvő megtakarítását minél nagyobb arányban érdemes lenne bevonni az állam finanszírozásába, mert stabil forrást jelent és belföldön tartaná az állam kamatkiadásait. Az elmúlt két évben a lakossági megtakarítások csökkenő hányada került állampapírba, ezért ennek fellendítéséhez vonzóbb lakossági állampapír termékekre van szükség.

330 pont a versenyképességért

Az MNB 330 pontban foglalta össze a versenyképességi teendőket. A cél, hogy Magyarország felzárkózzon a fejlett országokhoz. Ez pedig a történelmi tapasztalatok szerint egyáltalán nem magától értetődő. Az elmúlt 100 évben csak mintegy tucatnyi országnak sikerült kitörni az úgynevezett közepes fejlettség csapdájából. Ennek valóra váltásához további versenyképességi reformokra van szükség, amelyek teljes egészében felszabadítják hazánk növekedési tartalékait.

A versenyképességi fordulat főbb kulcsterületei egy új kkv-stratégia, a teljes foglalkoztatás biztosítása, egy megújuló pénzügyi modell, a megfelelő humán tőke és a hatékony állami működés kell, hogy legyenek. A sikeres felzárkózáshoz hosszú távon legalább 2 százalékpontos növekedési többletre van szükség - hangsúlyozta az MNB első embere.

A vállalatoknak kevésbé kellene a bankokra támaszkodni

A megfelelő szerkezetű kkv-hitelezés mellett fontos, hogy a vállalatok ne csak a bankrendszerre támaszkodjanak a forrásbevonásban, hanem forduljanak egyéb finanszírozási lehetőségek felé is, mint amilyen a kötvénypiac. A magyar vállalatikötvény-piac jelenlegi mérete elmarad a legtöbb környező országban megfigyelhetőtől, pedig egy fejlett, jól működő kötvénypiac egészséges versenyt idézhet elő a bankhitelekkel.

A vállalatoknak jobban meg kellene ismerkedniük ezzel a finanszírozási formával, másfelől pedig kívánatos lenne, ha a befektetői kör is szélesedne. Ezáltal létrejöhetne egy több pilléren nyugvó pénzügyi rendszer, ami a vállalatok forrásköltségét akár tovább csökkenthetné. Az MNB már vizsgálja, hogy milyen módon tudná ezt a folyamatot elősegíteni.

A közelmúltbeli két felminősítés kapcsán Matolcsy azt mondta: a piaci bizalmat mutatja az a történelmi eredmény, hogy a 10 éves magyar államkötvény kamata kevesebb, mint 3 százalék, és nem tér el számottevően az Egyesült Államok által kibocsátott kötvények kamatától.