A testület június 22-iki ülésén emelte 0,90 százalékra a jegybanki alapkamatot, miközben változatlanul hagyta a kamatfolyosót.

A szerdán kiadott jegyzőkönyv megerősíti, hogy a tanács az árstabilitás biztosítása, az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében kamatemelési ciklust indít. A testület szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak; a grémium adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak - írták.

QP | Quality Placement

A monetáris tanács megjegyezte, hogy az infláció az év végéig jellemzően a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. A második negyedévi kiugrását követően a nyári hónapokban a fogyasztóiár-index csak a korábban vártnál lassabb ütemben csökken 4 százalék közelébe, majd az év végén ismét enyhén emelkedik. Az éves átlagos infláció 2021-ben a márciusi előrejelzéshez képest magasabb, 4,1 százalék lehet. A bázishatások következtében az infláció 2022 elején várhatóan újból a jegybanki toleranciasávba süllyed és a monetáris politikai lépések következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.

Nőhetnek az inflációs kockázatok

A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák. A globális refláció és tartós nyersanyagár-emelkedés, valamint a gazdaság újraindítása során esetlegesen jelentkező másodkörös inflációs hatások jelentik a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátásokra - állapította meg a testület.

A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a gazdaság kibocsátása a harmadik negyedévben eléri a válság előtti értékét. Amennyiben a világban sikerül elkerülni a koronavírus-járvány negyedik hullámát, akkor a hazai GDP az idén várhatóan 6 százalék körüli, európai összevetésben is erős növekedést mutathat.

Az alapkamatemelési-ciklus a monetáris kondíciók általános szigorítása mellett határozott jelzést küld a gazdasági szereplők felé a monetáris politika alacsony infláció melletti elköteleződéséről - szögezték le az MTI szerint. A tanács tagjai egyetértettek továbbá abban, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata közötti különbség fenntartása már nem indokolt, így a kamatemelési ciklus során az egyhetes betét kamata az alapkamattal összhangban alakul. Ugyanakkor több tanácstag is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az egyhetes betéti eszköz továbbra is a jegybanki eszköztár része marad.

Lezárul az Nhp Hajrá

A tanácstagok emellett kiemelték, hogy a jegybank a következő időszakban megkezdi a hosszú futamidőn ható eszközök alkalmazásának átalakítását; egyöntetűen jelezték, hogy az MNB hosszú futamidőn ható eszközeinek átalakítása során a helyreállítási időszakban is kulcsfontosságú szempont a stabil pénzpiaci folyamatok és gazdasági kilábalás fenntartása. A gazdasági helyreállás gyorsulása lehetővé teszi, hogy az Nhp Hajrát a 3000 milliárd forintos keret kimerülésével a jegybank lezárja. Ugyanakkor a tanácstagok hangsúlyozták azt is, hogy az állampapír-vásárlási program továbbra is a monetáris politikai eszköztár kulcsfontosságú eleme, így azt tartós piaci jelenlét mellett kívánják alkalmazni.

Az MNB június végén - az előző negyedévekhez hasonlóan - ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tart. Az MNB aktív piaci jelenléttel tompítja a negyedév végi nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.