Magyarország célja, hogy 2030-ig elérje Ausztria fejlettségének 80 százalékát - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a friss jegybanki kiadvány, a Versenyképességi Tükör bemutatóján. Az MNB februárban publikálta versenyképességi jelentését, amely 330 pontban határozta meg, milyen feladatokat kellene teljesíteni ehhez.

Az ötöde már megvan

QP | Quality Placement

Kapcsolódó

A 330 pont felében már elkezdődött a megvalósítás, hét pont pedig teljesen meg is valósult. A javaslatok között voltak közepesen fontos, fontos és nagyon fontos kategóriába soroltak. A megkezdődött, részben vagy teljesen megvalósult programok prioritással súlyozott megvalósítása jelenleg 22 százalékon áll - mondta Palotai.

A 12 kulcsterület mindegyikén volt előrelépés, a legtöbb fejlesztés a pénzügyi rendszerben volt, de jól halad az állami rendszer hatékonyabbá tétele is. A munkaerőpiac és a családbarát program megvalósításában van egyelőre a legnagyobb elmaradás annak ellenére is, hogy számos családtámogatási intézkedést jelentettek már be.

Az államigazgatás fejlesztésének a területén a gazdaságvédelmi akcióterv részeként megszűnt a társasági adóelőleg-kiegészítés. Részben megvalósult az adórendszer egyszerűsítése, egyes adónemek (eva) kivezetése, Az állami vállalatok hatékonyságánek javítása viszont nem történt meg.

Jó példa a kötvényprogram

A pénzügyi rendszerben a Növekedési Kötvényprogram révén egy pont már teljesen megvalósult. Jó irányban halad a lakossági és vállalati hitelezésben a fix kamatozású hitelekre történő áttérés, de vannak még mindig változó kamatozású hitelek. Amiben eddig nem volt előrelépés, az a jóléti alapok létrehozása.

A munka világában csökkentek a közterhek, de még mindig magasak. A munahelyvédelmi akciótervet sikerült kiterjeszteni a minimálbér összegéig. a részmunkaidős foglalkoztatottságban viszont továbbra is óriási a lemaradás.

A kis- és középvállalkozások (kkv) esetében a fejlesztési adókedvezmény értékhatára csökken, így több kkv tudja igénybevenni majd. A kutatás és fejlesztési kiadásokra 32 milliárd forintnyi állami többletforrás lesz jövőre, de a szabadalmi aktivitást nem sikerült fokozni.

Nem elég a családtámogatás

A bölcsődei férőhelyek számának növeléséről döntött a kormány - ez a pont teljesen megvalósult, 2020-ig a tavalyi 49 ezerről 70 ezerre nő a helyek száma. Van előrelépés a mindennapi élet támogatásában, például iskolabusz-hálózat létrehozását tervezi a kormány. A családbarát egészségügyi rendszer megvalósítása, a meddő párok kezelése viszont nem javult.

A háziorvosi rendszer fejlesztése részben megvalósult, és megkezdődött az egynapos aktív ellátások kapacitásának növelése is. A magánforrások intézményesített becsatornázása az állami egészségügybe viszont nem emelkedett, a hálapénz megmaradt, a rendszer átláthatósága és fehéredése még várat magára.

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságával is foglalkozni kell

Az iskolarendszeren kívüli képzés nem fejlődik. A képzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzésében viszont vannak előrelépések. A piaci igények és a magántőke becsatornázása a felsőoktatásba szintén csak részben valósult meg. A Corvinus új finanszírozási modellje már erre lehet példa. A felnőttek szakmai továbbképzésének rendszere viszont nem indult be.

A legnagyobb kihívások a termelékenységi ráta fokozása és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával is foglalkozni kell - mondta Palotai. A nyugdíjaknál az MNB azt javasolta, számítson bele a gyerekszám is az állami nyugdíjak számításánál. A megfizethető lakhatást is biztosítani kell a családok számára, fejleszteni kell a közlekedési hálózatot. A foglalkoztatási ráta területén voltak előrelépések, de továbbiakra van szükség. Az iskolarendszer és az egészségügy területén is kellenek még fejlesztések.