Hatásos volt a kereskedelmi törvény módosítása, amely arra kötelezte az online pénztárgéppel rendelkezőket, hogy 2021. január 1-től biztosítsák az elektronikus fizetési lehetőséget is a vásárlók számára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss pénzforgalmi adatai szerint ugyanis az idei első negyedévben is 16,6 ezerrel nőtt a fizikai és 2 ezerrel az internetes bankkártya-elfogadóhelyek száma, emellett beüzemeltek csaknem 10 ezer új POS-terminált is, így azok száma 213 ezerre nőtt.

Sokan hajráztak 

QP | Quality Placement

A kártya fizikai jelentlétét nem igénylő internetes elfogadóhelyek száma 8 százalék feletti növekedés következtében megközelítette a 26 ezret, amihez nagymértékben hozzájárulhatott a koronavírus-járvány hatására a különböző webshopok és házhozszállítási szolgáltatások további térnyerése is.

Voltak persze olyan kereskedők, akik nem vártak az utolsó pillanatig a kártyás terminál beszerzésével, és már tavaly felkészültek a változásokra. 2020 közepétől összesen csaknem 29 ezer fizikai és több mint 3700 online áruház tette lehetővé vásárlói számára a bankkártya-használatot. Különösen a fizikai kereskedőknél fontos ez a változás, mivel a hagyományos boltoknál, egységeknél 2017 vége és 2020 közepe között gyakorlatilag 110 ezer körül stagnált a kártyaelfogadó helyek száma. Az idén március végén viszont már majdnem 140 ezer helyen lehetett kártyával fizetni. 

Így terjed a járvány Magyarorzságon
Infogram

 

Már majdnem minden kártya érintéssel működik

A hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma kevéssel 10,4 millió felett alakult, az elsődlegesen fizetési célra használt fogyasztói számlák száma pedig már megközelítette a 6,8 milliót. Emellett a hazai kibocsátású fizetési kártyák száma valamelyest csökkent, miután az egyik bank egy előrehozott kártyacsere-programot, így sok régi kártya járt le hirtelen. Ennek hatására a forgalomban lévő fizetési kártyák száma közel 97 ezres csökkenést követően kevéssel 9,8 millió felett alakult.

Ez a változás az érintőkártyák számát is befolyásolta, 60 ezerrel csökkent a számuk, és 9,1 millió alá ment, de arányuk az összes kártyán belül már meghaladta a 92 százalékot. Emellett előrelépést mutat az is, hogy folyamatosan növekszik a bankkártyás vásárlás során is használt kártyák aránya, 2021 első negyedévében az összes fizetési kártya több, mint 64 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. 

2021 első negyedévében is folytatódott a fizetési kártyás vásárlási forgalom bővülése, és ebben a folyamatban jelentős szerepet játszott a koronavírus-járvány és ezzel párhuzamosan a különböző korlátozások fizetési szokásokra gyakorlat hatása. A hazai kibocsátású kártyákkal az ügyfelek összesen 239 millió belföldi vásárlási tranzakciót bonyolítottak le közel 2 ezer milliárd forint értékben.

A webáruházak a harmadik hullámban is taroltak

Míg azonban a fizikai kerekesdőknél lebonyolított vásárlások száma csak 3 százalék alatti mértékben, addig a fizikai jelenlétet nem igénylő internetes vásárlásokhoz, illetve postai és telefonos megrendelésekhez kötődő kártyás tranzakciók darabszáma közel 26 százalékkal bővült a megelőző év azonos időszakához képest. Ennek hatására a belföldi tranzakciók több, mint 12 százaléka kapcsolódott a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő tranzakciókhoz, ami 2 százalékpontos bővülést jelent 2020 első negyedévéhez képest.

A pandémia újabb hullámának felfutásával párhuzamosan az újfent szigorodó utazási korlátozások hatására a külföldi tranzakciók vonatkozásában még markánsabb különbségek voltak tapasztalhatók. Míg a külföldi fizikai kereskedőknél közel 53 százalékkal csökkent a lebonyolított tranzakciók száma a megelőző év azonos időszakához képest, addig a főként online környezetben lebonyolított távoli tranzakciók darabszáma 19 százalékkal bővült. Mindezek eredményeként az online vásárlási tranzakciók számának aránya az összes külföldi vásárlási tranzakción belül megközelítette a 92 százalékot.

A hazai kibocsátású kártyák használata vonatkozásában az érintéses vásárlási tranzakciók aránya tovább emelkedett, amit a PIN kód kötelező használatára vonatkozó értékhatár 5 ezer forintról 15 ezer forintra történő emelése is erősített. 2020 első negyedévéhez képest a hazai kártyákkal lebonyolított belföldi érintéses vásárlási tranzakciók számának aránya az összes fizikai vásárlási tranzakción belül – 3 százalékpontos emelkedést követően – megközelítette a 97 százalékot.

Kevesebb készpénzt vesznek már fel 

Tovább folytatódott éves szinten a hazai kártyákkal kezdeményezett készpénzfelvételek előző negyedévekben látott csökkenése is. A megelőző év azonos időszakához képest 2021 első negyedévében darabszámban, illetve értékben rendre 14 és 9 százalékkal kevesebb belföldi tranzakciót bonyolítottak le az ügyfelek. Ennek hatására 20 millió tranzakcióra 1 836 milliárd forintos érték jutott, ami azt jelenti, hogy 91 ezer forint felett alakult az egy készpénzfelvételre jutó érték. Ez közel 6 százalékkal múlja felül az előző évi adatot.

Az egyedi forint átutalások száma tekintetében a koronavírus-járvány hatásainak ellenére is kitartott a korábbi stabil növekedés, 2020 első negyedévéhez képest közel 4 százalékos bővülés történt 2021 elején. Ennek eredményeként az egyedi forint átutalások száma megközelítette a 73 milliót. Az átutalások értéke 4 százalékot meghaladó mértékben emelkedett, meghaladta a 174 ezer milliárd forintot.

Ehhez hozzájárulhatott az azonnali fizetés tavaly márciusi bevezetése is, amelynek hatására az átutalások időben és a fizetési helyzetek tekintetében is sokkal szélesebb körben használhatók, mint korábban. A csoportos beszedések vonatkozásában ugyanakkor nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható, amire hatással lehetett a törlesztési moratórium bevezetése is, sok hitelt ugyanis csoportos beszedéssel fizetnek. Az ilyen tranzakciók száma az előző év azonos időszakához képest közel 4 százalékkal csökkent, kevéssel meghaladva a 18 milliót, értékük pedig közel 5 százalékkal esett vissza, így alig haladta meg a 241 milliárd forintot.

Több volt a bankkártyás visszaélés

2021 első negyedévében a megelőző év azonos időszakához viszonyítva a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések száma ugyan 8 százalékot meghaladó mértékben nőtt, azonban a visszaélésekkel érintett tranzakciós érték közel 2 százalékkal csökkent. A 15 ezer visszaélésre így 354 millió forintos kárösszeg jutott, ami még mindig elhanyagolható a teljes forgalomhoz képest.

Mindezek mellett továbbra is jellemző, hogy a visszaélések elsősorban a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, főként internetes vásárlási tranzakciókat érintik, darabszámban a visszaélések 87, értékben pedig 66 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz. Ugyanakkor jelentősen megugrott az adathalászathoz, illetve az érzékeny fizetési adatok megszerzéséhez kapcsolódó károk értéke. A 73 millió forintos kárérték azt jelenti, hogy arányuk az egy évvel ezelőtti szinthez képest 16 százalékpontot emelkedve az összes kárérték 21 százalékát tette ki. A fizetési kártyás visszaélések kapcsán ténylegesen leírt kár a kibocsátói oldalon 10 százalékkal csökkent 2020 első negyedévéhez képest, és kevéssel 484 millió forint felett alakult.

A kártyán túl a további elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett sikeres visszaélések száma és értéke is jelentősebb mértékben nőtt a megelőző év azonos időszakához képest, azonban még mindig nagyon alacsony szinten áll. A 331 sikeres visszaélés és az 579 millió forintos kár továbbra is elhanyagolható a forgalomhoz képest.