Lassan belátják az internetes kereskedők is, hogy a bankkártyát el kell most már fogadni, ha vevőket akarnak, mert hiába csillapodik a pandémia, a lakosság nem akar visszaszokni a készpénzre - egyebek között ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss pénzforgalmi adataiból. Egyre többen vezetnek bankszámlát is, a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma 2021 végén megközelítette a 10,6 milliót, ami éves szinten több, mint 140 ezres növekedés.

A számlák típusa és tulajdonosi köre tekintetében ugyanakkor számottevő változás nem történt, magánszemélyeknek nagyjából 9,54 millió számlájuk van, a cégeknek és egyéb szervezeteknek valamivel több mint egymillió.. A hazai kibocsátású fizetési kártyák kapcsán sem következett be jelentős változás, számuk az év végén kevéssel 9,9 millió alatt alakult, ebből valamivel több mint 1,2 millió darab volt a hitelkártya. Az utolsó negyedévben, amely a karácsony miatt a hitelkártyás akciók szezonja is, ismét nőtt a hitelkártyák száma mintegy 44 ezer darabbal.

A leglényegesebb újdonság, hogy a statisztika szerint egyre többen vásárolnak kártyával. A nem egészen 10 millió kártyából több mint 6,7 milliót használtak vásárlásra, ami 68 százalékos arány, és eddig a legmagasabb. Emellett csaknem 1,3 millió bankkártyát regisztráltak már mobiltárcába, tehát a kártyák 13 százalékát már elő sem veszik, telefonnal, órával fizetnek a boltokban a bankok ügyfelei. A vásárlásra használt kártyák arányában nézve minden ötödik plasztiklapot regisztrálták már valamilyen mobiltárcába. 

A kereskedők is beadták a derekukat

A Kereskedelmi törvény 2021 januárjától írja elő az elektronikus fizetési lehetőség biztosítását az online kasszával rendelkező kereskedők és szolgáltatók számára. Ez a jogszabályi változás fizikai kereskedőknél csaknem 40, az online kereskedőknél majdnem 60 százalékkal növelte meg a kártya-elfogadóhelyek számát. A tavalyi utolsó negyedévben ennek az intézkedésnek már nem volt számottevő hatása. A fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma minimális csökkenést követően kevéssel 155 ezer alatt alakult, az elfogadóhelyeken üzemelő POS termináloké ugyanakkor kismértékű növekedést követően megközelítette a 240 ezret. A kártya fizikai jelenlétét nem igénylő elfogadóhelyek száma tekintetében azonban tovább folytatódott a bővülés, számuk 2021 végén, a megelőző negyedévhez képesti 5 százalékos emelkedés következtében, megközelítette a 35 ezret.

A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakciós forgalomban tovább folytatódott a koronavírus- járvány okozta átmeneti megtorpanások után a dinamikus bővülés. 2021 negyedik negyedévében a belföldi vásárlási tranzakciók mind darabszámban, mind értékben jelentősen, rendre közel 27, illetve 26 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. 2021-ben a teljes évet nézve is számottevő bővülés történt, a darabszámban és értékben egyaránt 21 százalék fölötti növekedés következtében a belföldön lebonyolított tranzakciószám először törte át az 1 milliárdos határt, majdnem elérve az 1,2 milliárdos szintet, a tranzakcióérték pedig megközelítette a 10 ezer milliárd forintot.

Mindazonáltal jelentős különbségek mutatkoznak fizetési helyzetenként. Míg a belföldi fizikai kereskedőknél darabszámban és értékben egyaránt 27 százalék körüli növekedés történt 2020 negyedik negyedévéhez képest, addig a külföldi fizikai kártyahasználat esetében rendre 109, illetve 152 százalékos emelkedés realizálódott, amit az magyaráz, hogy tavaly már újra lehetett utazni.

Az online kártyahasználat tekintetében is folytatódott a növekedés, azonban nem olyan számottevő mértékben, mint a járvány tetőpontján. 2020 negyedik negyedévéhez képest darabszámban 16, értékben pedig 20 százalékos bővülés történt a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő tranzakciók tekintetében. Hazai kártyával 2021 negyedik negyedévében összesen 62 millió online tranzakciót bonyolítottak 802 milliárd forint értékben az ügyfelek.

Ritkábban, de több pénzt vesznek fel az emberek az ATM-ekből

Mindezek mellett tovább folytatódott a készpénzfelvételeket érintő korábbi tendencia. Ugyan 2021 negyedik negyedévben a megelőző év azonos időszakához képest minimális növekedés történt, éves szinten a hazai készpénzfelvételi tranzakciók száma így is 2 százalék feletti mértékben esett vissza, és 90 millió darab alatt maradt. Értékben ugyanakkor 6 százalékos volt az éves emelkedés, de így is tovább nyílik az olló a vásárlások (9,4 ezer milliárd forint) és készpénzfelvételek (8,5 ezer milliárd forint) között. Fontos azonban kiemelni, hogy növekszik az egy készpénzfelvételre jutó összeg, 2021 negyedik negyedévében már majdnem elérte a 100 ezer forintot, ami 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forintátutalások darabszáma 2021 negyedik negyedévében meghaladta a 83 milliót, összértéke pedig a 203 ezer milliárd forintot, ami rendre 13, illetve 8 százalékos növekedést jelent 2020 azonos időszakához viszonyítva. Az átutalásokat érintő növekedés azért is figyelemreméltó, mivel jelentősen meghaladja a koronavírus-járvány kitörése előtti szinteket. Az átutalásokon belül is kiemelkedik az azonnali fizetési tranzakciók növekedési üteme, 2021 negyedik negyedévében darabszámban és értékben rendre 20, illetve 30 százalékos növekedést mutat a megelőző év azonos időszakához képest.

Az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó egyéb extrákat viszont kevesen használják. Másodlagos azonosítót két évvel a bevezetés után is a bankszámlák kevesebb mint 1 százalékához kapcsoltak eddig, a magánszemélyek főleg a mobilszámukat adják meg ilyenkor, a cégek nagyjából hasonló arányban használnak mobilszámot, e-mail címet és adószámot. A másodlagos azonosítóra érkező utalások száma csupán 16,4 ezer volt, az értéke nem érte el az egymilliárd forintot az utolsó negyedévben. A fizetési kérelem még ennél is népszerűtlenebb, 796 tranzakciót bonyolítottak le 65 millió forint értékben egy negyedév alatt. 

Az elsősorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák, illetve tartozások fizetésére használt csoportos beszedések forgalma esetében nem történt érdemi változás. Ugyan a tranzakciók értéke 5 százalékkal emelkedett 2021 negyedik negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest, számuk 1 százalék körüli mértékben csökkent. Ezek az értékek megközelítőleg megegyeznek az egész éves változással is.

Fifikásabbak lettek a csalók

Az erős-ügyfélhitelesítésre vonatkozó előírások 2021 eleji szigorodása ellenére tovább folytatódott a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések értékének a növekedése, ami elsősorban a visszaélések szerkezeti átrendeződésére, illetve ezzel párhuzamosan a kevésbé pénzforgalmi vetületű pszichológiai manipulációra és megtévesztésre alapozott esetek terjedésére vezethető vissza - írja az MNB.

2021 negyedik negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest ugyan 1 százalékkal kevesebb visszaélés történt, ugyanakkor a felmerült kárérték közel 25 százalékkal növekedett. Mindazonáltal a 19 ezer sikeres visszaélés 457 millió forint értékben továbbra is eltörpül a forgalomhoz képest, így a hazai kártyás infrastruktúra továbbra is kimagaslóan biztonságosnak tekinthető.

2021 negyedik negyedévében a hazai pénzügyi intézményeknek pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásából 169 milliárd forint bevétele származott, ami 13 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel 2021-ben összesen 613 milliárd forint bevételt realizáltak, ami éves szinten is 10 százalék feletti emelkedést jelent. Ez elsősorban a forgalom dinamikus bővülésére vezethető vissza. Az elektronikus pénzforgalom fejlődése szempontjából ugyanakkor továbbra is problémát jelent, hogy a bevételeken belül az átutalási tranzakciók lebonyolításához közvetlenül kapcsolódó tétel a legjelentősebb (27 százalék) - jegyzi meg az MNB. 

Az MNB azt nem említi, de 2021-ben 218,8 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket tervezett be a költségvetés, a hitelintézetek az átutalásokra 164,5 milliárd forintnyi díjat számoltak fel, amelynek a döntő része vélhetően ennek a köztehernek a megfizetésére ment el. A pénzforgalmi díjbevételek több mint 35 százaléka folyhatott be az államhoz ezen a címen, csak a maradékot használhatták a bankok a szolgáltatások működtetésére, fejlesztésére.