A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (Tanács) megtárgyalta és elfogadta a 2021-es Fizetési rendszer jelentést - mondta a jegybank sajtótájékoztatóján Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója. 2020-ban a koronavírus-járvány ellenére is folytatódott az elektronikus pénzforgalmi infrastruktúra fejlődése. Ezt jelentősen támogatta a fogyasztói szokások átalakulása, az azonnali fizetési rendszer sikeres indulása, illetve a Kereskedelmi törvény új előírása.

A pandémia jelentős hatást gyakorolt a pénzforgalmi folyamatokra is, ugyanakkor számottevő különbségek tapasztalhatók fizetési módonként és helyzetenként. Jelentős fejlemény, hogy először haladta meg a kártyás vásárlások értéke a készpénzfelvételekét. Az MNB által felvigyázott hazai pénzügyi infrastruktúrák 2020-ban is hatékonyan és biztonságosan működtek, megfelelően kezelték a járványhelyzet kihívásait. Magas rendelkezésre állásukkal támogatták a pénz- és tőkepiacok működését, ezzel hozzájárultak a pénzügyi stabilitás erősítéséhez.

QP | Quality Placement
Először haladta meg a kártyás vásárlások forgalma a készpénzfelvételét.

Az elektronikus pénzforgalmi infrastruktúra fejlődését a koronavírus-járvány következtében a megváltozó fogyasztói szokásokra válaszul az érintkezésmentes fizetés és az online kereskedelem térhódítása, valamint az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetése nyomán az elektronikus fizetési lehetőségek szélesebb körű elérhetősége jellemezte. 2019-hez viszonyítva több, mint kétszer olyan gyorsan nőtt a kártyaelfogadási arány, amihez 2020 végén hozzájárulhatott a Kereskedelmi törvény 2021. január 1-jével hatályba lépő módosítására történő felkészülés is, miszerint az online pénztárgéppel rendelkezőknek biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét.

A kártyás vásárlás biztonságosabb

A koronavírus-járvány okán bevezetett korlátozásokkal, az általános óvatossággal és a gazdasági folyamatok lassulásával párhuzamosan mérséklődött a főbb fizetési módok forgalmának növekedési üteme. A kártyás vásárlások darabszáma esetében a korábbi 20 százalék körüli éves növekedési ütem 7 százalékra mérséklődött, azonban ez is elég volt ahhoz, hogy a tranzakciók éves száma áttörje az 1 milliárd darabos határt.

Emellett az érintéses kártyás tranzakciók esetében a PIN-kód kötelező használatára vonatkozó limit – MNB által kezdeményezett – 15 ezer forintra történő emelése rendkívül sikeres lépés volt. Ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy a vásárlások közel 95 százalékát az érintéses technológia alkalmazásával bonyolították le. Az átutalások darabszámának növekedési üteme kevéssel maradt csak 5 százalék alatt, ami minimális csökkenés 2019-hez képest. A készpénzfelvételek száma 14 százalékkal esett vissza, ami kiugró az eddigiekhez viszonyítva.

2020. március 2-án sikeresen elindult az azonnali fizetési szolgáltatás, ami új dimenzióba helyezte a hazai pénzforgalmat. Ráadásul egy év leforgása alatt elértük, hogy az összes hazai átutalási tranzakció több, mint egy harmada az azonnali feldolgozási szabályok szerint került teljesítésre, amire más, fejlett pénzforgalommal rendelkező országokban is jóval több időre volt szükség.

Az új szolgáltatás indulásától kezdve 2021 első negyedévének a végéig a bankon belüli tételekkel együtt összesen 152 millió azonnali fizetés teljesült 29 ezer milliárd forint értékben. A központi infrastruktúra feldolgozási adatai alapján a tranzakciók harmadát banki nyitvatartási időn kívül indították az ügyfelek és 96 százalékuk 2 másodperc alatt teljesült. Mindazonáltal a pénzforgalmi szolgáltatóknak, a nagy forgalmat lebonyolító kereskedőknek és számlakibocsátóknak egyaránt további erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy minden fizetési helyzetben releváns opció legyen az azonnali fizetés. Kiemelten fontos a tranzakciós díjaktól mentes árazási struktúra kialakítása, valamint a fizetési kérelem és a hazai QR-kód szabványra alapozott fizetésindítás implementálása a mobilbanki alkalmazásokba.

Drágák a bankszámlák

Még mindig általános akadályt jelent az elektronikus tranzakciók további térhódítása számára az átutalások kedvezőtlen banki árazása. Az azonnali fizetés támogatása érdekében elengedhetetlen olyan csomagalapú árazásra épülő számlatermékek széleskörű bevezetése, amelyek – a fizetési kártyákhoz hasonló módon – az átutalások esetében sem alkalmaznak közvetlen tranzakciós díjakat. Emellett ugyanakkor az ügyfelek egy része körültekintő számlacsomag-választással már a jelenleg elérhető banki termékek esetében is nagymértékben csökkenthetné a pénzforgalmi költségeit.

2020-ban a felvigyázott pénzügyi infrastruktúrák a növekvő forgalom és a járvány miatti turbulenciák mellett is hatékonyan és biztonságosan működtek. A pandémia következtében életbe léptetett intézkedések – főként a távoli üzemeltetés – sem okoztak működési problémát. Emellett a fizetési rendszerek résztvevői megfelelően menedzselték a likviditásukat a járvány hatására megnövekedett és volatilisebb fizetési forgalmuk lebonyolításához, amelyhez a jegybanki eszköztár módosítása is támogatást nyújtott. A pandémia és a BKR azonnali elszámolásának indulása sem okozott fennakadást likviditáskezelési szempontból, így az elszámolási és kiegyenlítési kockázat alacsony maradt.

A KELER 2020. december 16-án megkapta a központi értéktári működéséhez szükséges, Európai Unió területén érvényes CSDR szerinti engedélyét, amelynek alapján jogosult alapvető központi értéktári, valamint nem banki, illetve banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat, továbbá a CSDR-ben nem nevesített, de az engedélyben jóváhagyott jogszabály szerinti letéti szolgáltatást nyújtani.

A koronavírus-járvány kitörése a KELER KSZF működését is jelentősen érintette, hisz mind az általa kiszolgált piacok tekintetében, mind az operáció teljes távmunkára történő átállítása szempontjából nagyobb mértékű kockázatokkal szembesült, amelyek ellenére a szolgáltatások továbbra is magas megbízhatóság mellett üzemeltek. 2020 márciusában az elmúlt 30 év egyik legnagyobb piaci volatilitását eredményezte a koronavírus világszintű elterjedése, amelynek eredményeképpen jelentős árelmozdulások, valamint kiugró forgalomnövekedések voltak megfigyelhetők a tőke- és energiapiacokon. Az ebből fakadó hazai kockázatokat azonban a KELER KSZF sikeresen kezelte.

Egyre rafináltabbak a csalók

A digitalizáció rohamos terjedésével, illetve az elektronikus fizetések arányának mind gyorsabb ütemű növekedésével egyre fontosabb az elektronikus pénzforgalmat érintő visszaélések elleni védekezés erősítése, még akkor is, ha arányuk a forgalomhoz mérten továbbra is elenyésző. Az érzékeny fizetési adatok megszerzése és a jóvá nem hagyott fizetési műveletek kapcsán a legfontosabb a megelőzés, amelynek keretén belül az ügyfelek megfelelő és érthető tájékoztatásával, valósidejű csalásszűrő rendszerek alkalmazásával, illetve a szolgáltatók közötti együttműködés erősítésével a veszteségek csökkenthetők.

Az erős ügyfélhitelesítés valamennyi fizetési helyzetben történő alkalmazásától ugyanakkor azt várja az MNB, hogy csökkenni fog ezen visszaélések száma. Az átutalásokat érintően az adathalászat meghatározó szerepe mellett azonban dinamikus átrendeződés figyelhető meg a nem pénzforgalmi vonzatú, megtévesztésen alapuló módozatok irányába. A csalók ráadásul egyre szofisztikáltabb megoldásokat alkalmaznak, ezért a valósidejű csalásszűrő rendszerek mellett egyre nagyobb szükség mutatkozik a fogyasztók pénzügyi tudatosságának erősítésére is.

Bartha Lajos elmondta: tervezik az MNB-nél a jelenleg 10 millió forintos limit megemelését az azonnali fizetési rendszernél, az eurós azonnali fizetések bevezetését viszont egyelőre nem fontolgatja az MNB, vizsgálják viszont az európai rendszerekhez való hozzáféréshez való kapcsolódás lehetőségét.