Stabilitás még van, de gyülekeznek a sötét felhők a bankszektor fölött is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most kiadott Pénzügyi stabilitási jelentése alapján. A kamatok emelkedése, az energiaválság hatása egyre jobban rányomja a bélyegét a hitelezési folyamatokra. Terjed például a devizahitelezés. A vállalati hitelállományok elmúlt években tapasztalt erőteljes növekedése lassulhat a támogatott hitelprogramok kivezetése miatt, a forint- és euró-kamatok közötti különbség pedig a devizahitelek felé terelte a vállalatokat. 

A 2021. júniusban elindult kamatemelési ciklussal párhuzamosan a 3-havi bubor havi átlaga 2022. szeptemberig összesen 12 százalékponttal emelkedett. Ezzel összhangban, az egymillió euró hitelösszeg alatti forinthitelek volumennel súlyozott kamatszintje 10,8 százalékponttal nőtt. Mindeközben az euróhitelek kamatai csupán 1,55 százalékponttal emelkedtek, vagyis a forint- és euróhitelek átlagos kamatlába közötti különbözet jelentősen megnőtt. 2022 harmadik negyedévben a megkötött új hitelek 60 százaléka volt devizahitel, holott az elmúlt öt évben a vállalati hitelek mindössze 31 százaléka volt devizaalapú. Az MNB szerint ez persze nem gond, ha olyan exportra termelő cég veszi fel a kölcsönt, amelyben a bevételei is devizában keletkeznek, és a devizahitelt felvett cégek háromnegyede ilyen volt.  

A kamatstop többet árt, mint használ

A lakossági hitelezésben a dinamikus első félév után a második félévben már visszaeséssel számol a jegybank. A kamatemelés miatt egyre kevesebb hitelt vesznek fel a háztartások, ennek egyik oka, hogy a jövedelmeik alapján a hitelfék szabályok miatt nem is jogosultak nagyobb hitelösszegre. Az új és használt lakásokra felvett átlagos hitelösszeg is csökkent. 

Komoly kritikával ír a tanulmány a már másodjára meghosszabbított, és egyre szélesebb körre kiterjesztett kamatstopról. A kamatstop intézkedés érdemben csökkenti az érintett adósok törlesztőterheit, ugyanakkor gyengíti a monetáris transzmissziót, negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára és növeli az erkölcsi kockázatot. "Összességében az intézkedés jelenlegi formájában indokolatlanul széleskörű előnyben részesíti a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghiteleseket, miközben makrogazdasági szempontból több káros következménnyel is jár. A program univerzális jellege miatt számos olyan adós is részesül a kamatkockázat elleni védelemben, aki jövedelmi szempontból nincs arra rászorulva" - írja az MNB. 

 Az így biztosított törlesztőrészlet-kedvezmény a kamatkörnyezet emelkedésével párhuzamosan nő, egyre nagyobb kedvezményt jelent a kamatstopban résztvevő mintegy 300 ezer jelzáloghitel szerződés hiteladósai számára. A tipikus havi törlesztőrészlet-kedvezmény a kamatstop nélküli, piaci lefutáshoz képest 12 ezer forint körül alakul 2022 második félévében.

A nagyobb hátralevő futamidővel és tőketartozással rendelkező adósok - ez a szerződések 25 százaléka - havi 26 ezer forint kedvezménnyel számolhatnak már. Összességében a lakosság törlesztési terhei 37 milliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak az intézkedés miatt 2022. második félévében. A kamatstop 2023 első félévére történő meghosszabbítása szintén jelentős mértékű hatást gyakorol: a havi törlesztőrészlet jellemzően 21 ezer forinttal lehet kevesebb a kamatstop nélküli lefutáshoz képest, a lakosság összesen nagyjából 60 milliárd forinttal fizet kevesebbet. 

A kamatstop kiterjesztése a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre nem elhanyagolható hátrányokkal jár. Bár a hosszú kamatok is emelkedtek, a kamatforduló a legtöbb ilyen hitelnél még nem történt meg, az intézkedés hatására nagyságrendileg 3 és fél milliárd forinttal mérséklődik a lakosság adósságszolgálata. A medián törlesztő ennél az adóskörnél 2023. júniusban kamatstopban 47 ezer, kamatstop nélkül 55 ezer forint lenne. 

Az energiaárak emelkedése miatt sok hitel bedőlhet

A tartósan magas energiaárak több csatornán keresztül gyűrűzhetnek be a banki hitelkockázatokba, melyek közül az energiaintenzív vállalatok fizetőképességének érdemi romlása érintheti leginkább az európai bankrendszert. 2022 első félév végén az EU banki kitettségének 17 százaléka állt fenn magas energiaigényű ágazatok (infrastrukturális szolgáltatások, logisztika, mező- gazdaság, bányászat) felé, a kitettség további 16 százaléka pedig a feldolgozóipar felé, melynek egyes alágazatai (gyógy- szer- és vegyipar, élelmiszeripar) szintén magas energiaintenzitásúak.

Rövid távon a magas energiaigényű vállalatok nem képesek teljes mértékben vevőikre hárítani az energiaárak drasztikus emelkedését, ez pedig alapvetően befolyásolja jövedelemtermelő képességüket. Az EKB májusi stressztesztje alapján a mostani gáz- és olajár-emelkedés a becslések alapján akár 5 százalékponttal is emelheti az eurozóna bankjainak nem teljesítő hiteleinek rátáját.

A háztartások törlesztési nehézségei és a jelzáloghitelek fedezetértékének csökkenése is negatívan érintheti a bankokat. A rezsiköltségek emelkedésének és az energiaköltségek fogyasztói árakba történő begyűrűzésének hatására a háztartások szabadon elkölthető jövedelme érdemben csökkenhet. A változó kamatozású hitellel rendelkező adósok ezzel egyidőben a monetáris szigorítások hatására törlesztőrészleteik emelkedésével szembesülhetnek, jövedelmi helyzetüket így kettős sokkhatás éri, melyek eredőjeként a lakossági szegmensben is növekedhet a nem teljesítő hitelállomány.

A magyar bankrendszer stabil, de gyűlnek a fellegek

Mindezek ellenére az MNB hangsúlyozza: a magyar bankrendszer stabil, erős tőkehelyzettel és jelentős likviditási tartalékokkal érkezett a jelenlegi komplex, kihívásokkal teli időszakba. Az emelkedő infláció, az európai energiaválság, illetve a mélyülő geopolitikai feszültségek határozzák meg leginkább a nemzetközi gazdasági folyamatokat és kilátásokat.

Az orosz-ukrán háború elhúzódása érdemben befolyásolja a globális GDP-t, ezen belül különösen az Európai Unió iparának teljesítményét és pénzügyi stabilitását. A rendkívül magas energiaárak csökkentik a háztartások szabadon elkölthető jövedelmét, illetve súlyos költségsokkot terhelnek a vállalatokra. Az inflációs kockázatok növekedése miatt számos jegybank szigorított eszközvásárlási programján és kamatkondícióin, a Fed kamatemelései miatt számos ország emelkedő forrásbevonási költségekkel és leértékelődő helyi devizákkal szembesült, tovább drágítva az energiahordozók importját. 

A romló gazdasági környezet negatívan érinti a magyar gazdaságot is, és érdemi kockázatot jelent a portfólióminőségre. A nemteljesítő hitelek aránya az általános fizetési moratórium 2021 októberi kivezetése után elmozdult historikus mélypontjáról, a lakossági szegmensben 4,2 százalékot, a vállalati szektorban pedig 3,9 százalékot tett ki a félév végén. A gazdasági környezet romlása egyelőre csak a hosszabb távú késedelmek lassú emelkedésében érhető tetten. A kiemelten sérülékeny hitelportfólió kezelhető mértékű kockázatot jelent a bankrendszer számára.

A jelenlegi gazdasági környezet – kiemelten az energiaválság – nyomást helyez a háztartások és a vállalkozások adósságszolgálati képességére. Az MNB becslése szerint a 2022 őszéig megfigyelhető sokkok együttes eredményeként a hazai, hitellel rendelkező kkv-k bedőlési valószínűségének mediánja 2,9 százalékról 4,7 százalékra növekedhetett. A lakossági rezsiköltségek megugrásának hatására a hitelintézeti szektor jelzáloghiteleinek nem teljesítő hiteleinek rátája 2 százalékponttal emelkedhet 2023 végére, az energiafogyasztásban történő alkalmazkodással azonban ez az emelkedés érdemben kisebb lehet.