A bankrendszerben nagyon más a helyzet, mint ami 2008-ban vagy 2012-ben volt. Most sokkal egészségesebb minden szempontból a rendszer, legyen szó a mérlegszerkezetről, a kitisztított nemteljesítő portfoliókról, a magas jövedelmezőségéről. Már nincs nyom a korábbi válságoknak - mondta Nagy Tamás osztályvezető a jegybank májusi pénzügyi stabilitásról szóló jelentés publikálásánál.

Az elmúlt években 2100 milliárd profit képződött, 70 százalékot ebből visszaforgattak a tulajdonosok, ami 50 százalékkal növelte a hazai bankrendszer saját tőkéjét. Az MNB a válságra való tekintettel felszabadította a korábban előírt biztonsági puffereket, hogy a tőkét a bankok veszteségfedezetre fordíthassák, illetve felhasználják a kilábaláshoz.

Nagy elmondta, hogy rendkívüli körülmények között készült a jelentés piaci és szabályozó szempontokból is, és sok a bizonytalanság a jövőben is. Az MNB most több iránymutatást is adott a bankszektornak.

Sok a veszélyeztetett hitelszerződés

A vállalatok terén 615 szakából 104-et minősített sérülékenynek az MNB. Ezek a hitelállomány szempontjából mintegy 700-800 milliárd forintot, a teljes állomány 9 százalékát teszi ki, a legnagyobb várható vesztes a turizmus és a vendéglátás.

Ezen belül a likviditási szempontból a kockázatos cégek fele kiemelten kockázatos, likviditási és eladósodottsági szintek alapján. Vannak a cégeknek olyan kötelezettségeik, amelyek ellen nem véd a moratórium, egyes esetekben a kötelességek a duplája a banki hiteleknek, ebből csődök, felszámolások lesznek, ami a banki hitelekre is kihat.

Lakossági hiteleknek szintén nagyjából a harmada tekinthető kockázatosnak. A leginkább kockázatos szektorokban foglalkoztatottak értelemszerűen a legkiszolgáltatottabbak, így ezek az adósok a leginkább veszélyeztetettek.

Eddigi felmérések alapján 30 és 50 százalék kérte a moratórium alatt a törlesztés folytatását. Nagyvállalatok inkább, kisebb cégek kevésbé akarnak törleszteni a jelen helyzetben. A lakosság terén jellemzőbb, hogy a nagyobb értékű jelezáloghitelek terén jelezték az ügyfelek, hogy továbbra is fizetnének.

Fel kell készülni a bedőlésekre

A nemteljesítő hitelek aránya (NPL ráta) 15-20 éve nem látott alacsony szinten vannak, vállatoknál 1,5, lakosságoknál 2,7 százalékánál indult. Ez az arány nem nő a moratórium alatt, de az értékvesztést nem akadályozza, ez a tétel már önmagában megjelenik a bankok eredmény-kimutatásában.

Jövő januárban, amikor lejár a moratórium, már más lesz a helyzet, akkorra ösztönzi az MNB az aktív hitelkezelést és portfoliótisztítást a bankoknál a menthetetlen szerződéseknél.

Az utolsó válságnál azt láttuk, hogy 7-8 évekre is beragadtak az ilyen hitelek, ezt az MNB mindenképp meg akarja akadályozni

- mondta Nagy.

Bírni kell a stresszt

Nagy bizonytalanság, rengeteg szórás van a forgatókönyvekben, így az MNB is egy súlyos, és egy még súlyosabb pálya mentén vizsgálta a bankrendszer várható ellenálló képességét.

Az első pályán közel 4 százalékos GDP esés lesz idén, másikon 7 százalékos zuhanó pályát vettek alapul, utóbbinál még 2021-ben is érzékelhető gazdasági zsugorodás lenne.

A súlyos pályán a bankoknak 106 milliárd tőkére lenne szükségük, ez kezelhető, és rendelkezésre áll állami támogatás is. A likviditási helyzet is kezelhető, kiesések lehetnek, de ezekben a jegybank is tud segíteni.

Mindezek alapján arra jutott az MNB, hogy kellően stabil a bankrendszer, akkor is ha visszaesik a hiteligény a jövőben. A hitelezésben megmaradhat a pozitív dinamika, második félévben 6-10 százalék lehet, a lakossági szinten 5-8 százalékkal, utóbbinál jelentős támasz az államilag támogatott hitelkonstrukciók. Ezek bőven elmaradnak a korábbi szintektől.

Van mozgástér Magyarországon

Az eurózóna visszaesése jelentős hatással lesz az exportpiacainkra, ezeken 6 százalékos visszaesést vár az IMF ettől nem tudja a magyar gazdaság sem függetleníteni magát.

Apró pozitív jel lehet, hogy a bizalmi mutatókban mutatkozik valamilyen visszapattanás Kínában, ezzel együtt is a recessziós várakozások a legerősebbek, Németországban is történelmi mélypontok vannak.

Nagyon hirtelen és erőteljes tőkekivonás volt a fejlődő országokból, ebben némi jó hír, hogy Magyarország és térsége stabilabb gazdasági fundamentumok miatt kisebb volt a kivonás. Ezzel együtt jelentős volt a hazai eszközgyengülés, noha az elmúlt hetekben már látszik némi erősödés, például a forintban.

Példátlanok voltak a költségvetési és a jegybanki reakciók, az olasz és a német gazdaság van a leginkább kitéve, itt is látszik a legnagyobb beavatkozás, de a GDP-arányosan a kelet-európai országokban is komoly lépésekről születtek döntések.

Az államadósság és a korábbi évek hiánygazdálkodása miatt Magyarországnak is van mozgástere segíteni, azokat az országok ahol ezek elmaradtak, ott csak sokkal nagyobb kockázattal tudnak ilyen intézkedéseket hozni - mondta Nagy.