A költségvetés folyó finanszírozásának problémáit még átmenetileg sem szabad a nyugdíj-megtakarítások terhére orvosolni - véli a jegybank, amely szerint a pénzügyi intézményrendszer stabilitása alapvető feltétele a kiszámítható gazdasági környezetnek és meghatározó fontosságú a monetáris politika számára.

A három pilléren alapuló nyugdíjrendszer megteremtése a rendszerváltás utáni közpénzügyi politika egyik legnagyobb hatású, előremutató, a társadalom öngondoskodását, az egyén önálló felelősségvállalását erősítő lépése volt. A járulékalapú állami és a tőkefedezeti elven működő magánpénztári nyugdíjrendszer kiegészítik egymást, segítik a kockázatok megosztását, együttesen stabilabb, kiszámíthatóbb nyugdíjakat eredményeznek.

A tőkefedezeti elven alapuló magánnyugdíj-pénztári rendszer egyrészt képes függetleníteni a nyugdíjkifizetéseket és a rendszer fenntarthatóságát a demográfiai folyamatoktól, így lehetővé teszi, hogy a nyugdíjrendszer az idősek arányának várható növekedése mellett is kiszámítható és stabil maradjon, másrészt nagymértékben korlátozza annak a lehetőségét, hogy az állam rövid távú politikai vagy költségvetési érdekek mentén időről időre változtasson a nyugdíjrendszeren, és így csökkentse a jövőbeli nyugdíjkifizetések biztonságát, kiszámíthatóságát.

E rendszer kiszámítható működésének veszélyeztetése csökkenti a hosszú távú megtakarításokba vetett bizalmat, az egyéni életpályák kiszámíthatóságát, és erősíti a társadalomnak az állami újraelosztástól való függését. A nyugdíjrendszer jelentős átalakítása ezért stabilitási kockázatokat jelenthet.

180 milliárd forintos állampapír-kereslet tűnhet el

Ha pedig az állam a nyugdíj-megtakarításokat a költségvetés hiányának finanszírozására költi el, az növeli az áht fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatokat és így rontja a gazdaság növekedési kilátásait.

Ha csak a 14 hónapos időszakot nézzük, az azt jelenti, hogy ami a magánnyugdíjpénztári megtakarításokból az áht hiányát csökkenti, az növeli a jövőbeli, nyugdíjkifizetések miatti költségvetési hiányt. "Ráadásul úgy tudom, hogy 2014-től olyan államadósság-statisztikákat kell produkálni az unióban, amely a hosszú távú nyugdíjhiányt is tartalmazza" - fogalmazott az elnök.

Simor szerint az ÁKK a - háromszázalékos 2011-es hiányt megcélzó - finanszírozási terv kidolgozásakor nem számolt a nyugdíjpénztárak "kiesésével", amely miatt jövőre 180 milliárd forint állampapír-kereslet vélhetően eltűnik a piacról. Ezt pedig valahonnan pótolni kell majd - mondta jegybank első embere.

Szabályozással kellene kezelni a hiányosságokat

Az MT szerint nem tökéletes a magyarországi magánnyugdíj-pénztári rebndszer, de e hiányosságokat nem a rendszer felszámolásával, hanem szabályozói eszközökkel, a verseny erősítésével célszerű kezelni - mondta Simor. A szabályozásnak a magánnyugdíj-pénztári rendszer fenntartása mellett a működési költségek tartós csökkentését, illetve az elmúlt évtized teljesítményéhez képest a portfoliók reálhozamának érdemi emelkedését kell céloznia.

Simor András a monetáris tanács kamatdönő ülését követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha lesz igény, az MNB tesz szabályozási javaslatokat a pénztári rendszerrel kapcsolatban. Ugyanakkor azt is megjegyezte: a kormány minden bizonnyal végzett olyan hatástanulmányokat, amelyek nélkül valószínűleg nem lépne nyugdíjügyben.