Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az alapkamat tartására Bihari Péter, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András jegybankelnök voksolt, míg 25 bázispontos vágásra Bánfi Tamás és Csáki Csaba szavazott - derül ki a szerdán közzétett jegyzőkönyvből.

A kamatdöntő ülésen a monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a korábbi időszak kedvező folyamataihoz képest mind az inflációs kilátások, mind az ország kockázati megítélésének tekintetében feszültségek jelentek meg, emiatt a monetáris kondíciók lazításának tere szűkült.

A testület megítélése szerint a májusi inflációs jelentés prognózisa a korábbi előrejelzéshez képest rövidtávon kedvezőbb növekedési és a teljes horizonton magasabb inflációs kilátásokat jelez. A prognózis emelkedését jelentős részben az egzogén alapfeltevések - magasabb olajár, gyengébb euró-dollár árfolyam - okozták. Mindazonáltal a belső folyamatok is a magasabb inflációs pálya irányába mutatnak. A gyorsabb nemzetközi kilábaláshoz kötődően az ipari termelés alakulása a vártnál kedvezőbb és a fogyasztás élénkülése is erőteljesebb lehet a feltételezettnél. Ennek köszönhetően a kibocsátási rés a vártnál valamivel gyorsabban zárul be, így dezinflációs hatása is korábban gyengül.

Megosztott volt a tanács az inflációs kilátásokat övező kockázatok tekintetében. Többen úgy látták, hogy a jelenleg az előrejelzésben feltételezettnél gyengébb árfolyam, az olajárak alakulásában érzékelt felfelé irányuló kockázatok és a szolgáltató szektor béreinek esetleges felzárkózása a feldolgozóipar bérnövekedéséhez a monetáris politika számára releváns horizonton jelentős felfelé mutató kockázatot jelentenek.

Mások felhívták a figyelmet arra, hogy a fundamentális folyamatok kedvező irányba mutatnak, a maginfláció historikusan alacsony, a szolgáltató szektor bérei visszafogottan emelkedtek, a háztartások devizaadósságának átértékelődése a vagyonhatáson keresztül hosszabb távon is visszafogottabb belső kereslet irányába mutat.

Voltak, akik kiemelték, hogy az árfolyam és olajár alakulása az elmúlt időszakban különösen volatilis volt, ezért az előrejelzés feltevéseinek bizonytalansága nagyobb a szokásosnál, így nem egyértelműen felfelé mutatóak a kockázatok.

Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a kereslet élénkülésével fontos szemponttá válik az inflációs várakozások horgonyozottsága, hogy az élénküléssel ne jelenjen meg ismételten inflációs nyomás a gazdaságban. Voltak, akik úgy látják, hogy a rendelkezésre álló információk nem utalnak a várakozások beragadására. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az inflációs várakozások horgonyzásában a kormányzat gazdaságpolitikájának is meghatározó szerepe van. A kormány tervezett intézkedéseinek részleteiről azonban egyelőre csak keveset lehet tudni, így azokat csak jövőben lehet majd figyelembe venni a kamatdöntésekben.

Egyetértettek a tanács tagjai abban, hogy a görög válság eszkalálódása nyomán Magyarország kockázati megítélése egyértelműen romlott, a nemzetközi környezet bizonytalansága jelentős mértékben emelkedett. A romló külső környezet mellett a hazai gazdaságpolitikai kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság sem mérséklődött.

A tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy a kockázatvállalási kedv általános mérséklődése mellett a hosszú hozamok és a CDS felárak régióhoz képest nagyobb mértékű emelkedése jelzi, hogy Magyarország relatív pozíciója is romlott. Többen úgy vélték, hogy ez összefüggésben van a gazdaságpolitikát övező bizonytalansággal és a piaci szereplők fiskális politikára vonatkozó, korábbinál pesszimistább várakozásaival. Volt olyan tanácstag, aki a magyar gazdaság piaci fertőzéses hatásokra való érzékenységre hívta fel a figyelmet.

Néhány tanácstag megjegyezte, hogy az európai fókuszú szuverén adósságválság megnyugtató megoldása elhúzódhat, és ezért a külső környezet bizonytalansága tartósan is fennmaradhat. Egyes tanácstagok ugyanakkor felvetették, hogy nem zárható ki előretekintve a globális bizonytalanság csökkenése, ami - ha a hazai kockázati megítélésben is tükröződik - lehetőséget nyújthat a további kamatcsökkentésre.

Elhangzott olyan vélemény is, hogy európai összehasonlításban a fiskális politika tekintetében Magyarország a kiigazítást követően kedvező képet mutat, és a költségvetési fegyelem fennmaradása esetén ezt visszatükrözheti a kockázati megítélés is. Egy tanácstag megjegyezte, hogy a piaci folyamatok alakulását elsősorban a nemzetközi események határozták meg, ezért egy további kamatcsökkentés sem lenne érdemi hatással a hazai eszközárakra.

A tanács tagjainak döntő többsége úgy látta, hogy a jelenlegi helyzetben sem az inflációs célkövetés szempontjai, sem az ország kockázati megítélése nem teszi lehetővé a kamatcsökkentést. További csökkentésre akkor nyílhat lehetőség, ha az inflációs kilátásokban és a kockázati megítélésben is pozitív elmozdulás következik be.