A monetáris tanács hat tagjával - köztük Simor András jegybankelnökkel - szemben hárman szavaztak arra a legutóbbi kamatdöntő ülésen, hogy az alapkamatot 50 bázisponttal 5,75 százalékra vágják vissza, 25 bázispont helyett. A jelentősebb enyhítésre Bánfi Tamás, Csáki Csaba és Neményi Judit voksolt.

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kereslethiányos reálgazdasági környezetben az inflációs kilátások lehetővé teszik a jegybanki alapkamat további csökkentését. A tagok többsége szerint a globális pénzügyi piaci helyzet alakulása ugyanakkor továbbra is korlátozza azt, hogy a makrogazdasági oldalról indokolt monetáris politikai lazítás a 2009-re jellemző ütemben folytatódjon.

A testület megítélése szerint a belföldi makrogazdasági kereslet jelentős visszaesése miatt - az indirektadó-emelések és egyes volatilis árindex-komponensek átmeneti hatásától eltekintve nem érzékelhető inflációs nyomás a hazai gazdaságban. A külső konjunktúra-kilátások kapcsán egyes tagok arra figyelmeztettek, hogy a nemzetközi gazdaságélénkülés fiskális stimulusokra vezethető vissza, és nagy a kockázata annak, hogy jelentős lassulás következik be a kormányzati programok kifutásával. Többen hangsúlyozták, hogy a világgazdasági trendfordulóhoz egy olyan új üzleti-gazdaságpolitikai modellre lenne szükség, amely mérsékli az elmúlt időszakban tapasztalt egyensúlytalanságok és árbuborékok kialakulásának veszélyét.

A tagok egyetértettek abban, hogy Magyarország kockázati megítélése nem változott érdemben az elmúlt hónapban. Bár január elején úgy tűnt, hogy kedvező irányú változások történtek - a hozamok jelentősen csökkentek, az árfolyam erősödött és a tőzsdeindex nagymértékben emelkedett - az optimista hangulat az elmúlt két hétben negatív fordulatot vett. Több tanácstag kiemelte, hogy a hosszabb tendenciákat vizsgálva Magyarország megítélése jelentősen javult a makrogazdasági stabilizációnak és a finanszírozási helyzet javulásának köszönhetően.

Az államháztartási folyamatok értékelése során többen kiemelték, hogy a 2009. évi hiányszám pozitív meglepetést jelentett, és kedvezően hatott a piaci hangulatra. Elhangzott olyan vélemény is, hogy továbbra is gazdaságpolitikai kihívást jelent az állampapír-piaci likviditás növelése, ez ugyanis lehetőséget teremthetne a külföldi intézményi befektetőknek az újbóli piacra lépésre. Egyes tanácstagok úgy értékelték, hogy a görög és dubai adósságproblémák a kelet-európai országok adósságfinanszírozásának költségeit növelhetik középtávon.

A reálgazdasági és inflációs kilátásokra tekintettel a monetáris tanács tagjai egységesen a kamatcsökkentés folytatását tartották szükségesnek. A kamatcsökkentés mértékének meghatározása során a többség úgy érvelt, hogy az ország kockázati megítélésének alakulása nem teszi lehetővé 25 bázispontosnál nagyobb kamatcsökkentés végrehajtását. Egyes tanácstagok ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy a legfrissebb makrogazdasági statisztikák alapján olyan kedvezőtlen konjunkturális folyamatok rajzolódnak ki, amelyek határozott monetáris politikai reakció hiányában indokolatlan mértékű dezinflációhoz vezethetnek, ezért 50 bázispontos kamatcsökkentésre van szükség. Mások ugyanakkor úgy látták, hogy az 50 bázispontos kamatcsökkentési ütemhez történő visszatérés indokolatlan változékonyságot jelentene a kamatpolitikában.

QP | Quality Placement