A jegybank monetáris tanácsa (MT) most sem okozott meglepetést, és a piac által várt 25 bázisponttal hat százalékra mérsékelte irányadó kéthetes repokamatát. A jegybank indoklásában az inflációra hivatkozott alapvetően, de az eddigieknél óvatosabban fogalmazott. Az inflációs környezetben semmiképpen sem várható romlás, de ugrásszerű javulás sem. A tanács megítélése szerint az idei év alacsony maginflációs mutatóit részben olyan egyszeri tényezők is magyarázzák, mint az EU-csatlakozás miatt élesedő importverseny és a kiskereskedelemben megfigyelhető átalakulási folyamat - írja mai számában a NAPI Gazdaság. Az egyensúlyi bizonytalanságok – az eddig megismert adócsökkentések sem az áht stabilitása felé mutatnak – említése nem meglepő, annál inkább a befektetői környezet bizonytalanságára utaló megjegyzés – azzal együtt, hogy egyelőre stabil a kereslet a magas kockázatú piacok iránt. Erre utalt Lányi Bence, a Raiffeisen Értékpapír szakértője is, amikor a korrekció lehetőségéről beszélt. Most még erős a piac, de az amerikai kamatemelési várakozások is mélyponton vannak – véli az elemző. Amennyiben tompulnak a hurrikán makrogazdasági hatásai, feltehetően ismét erősödnek a nagyobb emelésre utaló árazások. Az egy héttel korábbi Járai-nyilatkozatok után meglepő is lehet a komment óvatosságra utalása. Bár korábban az 50 pontos vágás is „pályán volt” – leginkább a múlt hét elején –, ezeket a várakozásokat gyorsan lehűtötték az elmúlt napok eseményei és negatívnak is nevezhető hírei. A jegybanki kötvényeladás, az Eurostat értékelése az autópálya-pénzek körüli bűvészkedésről, az olajárak szeptemberi alakulása mind az óvatosság irányába hatottak, és tegnapra voltaképpen ki is árazódtak a negyed százalékpontnál nagyobb vágás esélyei. Elemzők szerint a tegnapi óvatosság a csökkentési periódus végét is jelezheti. Ezzel együtt egyelőre fenntartják az eddigi várakozásaikat, s még 5,5 százalék körülire várják az év végi kamatszintet. – Legvalószínűbbnek még kétszer 25 bázispontos csökkentést tartok, de összesen 75 bázispont is lehet a vágás mértéke év végéig – mondta Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő szakértője. Nagyjából hasonló várakozást mutat – 5,55 százalékon volt – a három hónapos kötvényhozam is. Az MT ülését követő sajtótájékoztatón a jegybank elnöke úgy nyilatkozott, hogy teljesen reménytelennek látja az euró 2010-es bevezetését, s ezt nem elsősorban az Eurostat értékelésével indokolja, hanem az átfogó reformokra utaló jelek teljes hiányával. A 2008-ig hátralévő idő a „tragikus, szétzilált” költségvetés rendbetételére nem tűnik elegendőnek. Járai Zsigmond szerint Magyarország az euróra aspiráló EU-tagok közül a legrosszabb helyzetben várja a folytatást, a konvergenciaprogram gyakorlatilag érvényét vesztette, s a kormány feltehetően újat tesz az unió asztalára. Veres János pénzügyminiszter nem kommentálta Járainak az euróbevezetés elhalasztására vonatkozó nyilatkozatát, ugyanakkor üdvözölte a kamatcsökkentést, mert az – mint mondta – minden bizonnyal azt mutatja, hogy a monetáris tanács elégedett a kormány fiskális szigorával. Az Eurostat pontos dokumentációval ellátott levelének hiányában egyelőre nem lehet megmondani, mennyivel növelheti az ESA-rendszerű hiánymutatót az autópálya-finanszírozás átsorolása – mondta Veres.Az autópályapénzek költségvetésen belüli elszámolhatóságával kapcsolatos bizonytalanságait már márciusban jelezte az MNB Brüsszel felé - mondta Szapáry György MNB-alelnök. A kérdés akörül forgott, hogy a kormányzat tervezett elszámolása Maastricht-konform-e. A jegybank számításai szerint ahogy az állam kezelte volna az autópálya-építésre fordított állami kiadásokat, évi 6-8 milliárd forinttal terhelte volna meg az adófizetőket húsz éven keresztül. Ez elsősorban abból adódott volna, hogy az Állami Autópálya Kezelő Rt. meglévő autópályák, illetve majd később felépítendő autópályák részeinek megvásárlására állami kezesség mellett kibocsátott kötvényeket az államhoz képest nagyobb kamatfelárral tudta volna piacra dobni. Ez összességében 2,9 milliárd euróba került volna. A régióban a magyar alapkamat még tartja előnyét a meghatározó kamatokkal szemben, de előnye csökken, s jó néhány deviza magasabb kamatot kínál. A lengyel 4,5 és a cseh 1,75 százaléknál stabilan magasabb a budapesti kamatszint, Romániában azonban 12,5, Horvátországban 9,5, Moldovában és Oroszországban egyaránt 13 százalékos az alapkamat. Az egyik legnépszerűbb feltörekvő piac, Törökország alapkamata 14,25 százalékon áll.
QP | Quality Placement