A tartalékok az elmúlt év során 4,256 milliárddal csökkentek, de a múlt év első hónapjában jelentősen, 3,653 milliárddal nőttek.

A tartalékok decemberben zuhantak a legnagyobb mértékben, 2,818 milliárd euróval, amiből 1,6 milliárdnyi csökkenést az MNB azzal indokolt, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Államkincstár (MÁK) devizaműveletei csaknem 1,6 milliárd euróval csökkentették a devizakészleteket. Ebből mintegy 1 milliárd euró a Prémium Euro Államkötvények (PEMÁK) lejáratához, a fennmaradó rész pedig az ÁKK MNB-nél vezetett számláján a keresztárfolyamok mozgásához kötődött.

Mi adta a mozgásteret?

Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének, egyúttal a tartalékolás költségeinek csökkentése. Ezek között a két legfontosabb a külső adósság belföldi finanszírozásának erősítése és a jelzáloghitelek forintosítása volt. Az előbbivel az államháztartás, utóbbival pedig a bankszektor esetében segítette elő, hogy a finanszírozás egyre inkább hazai forrásokra támaszkodhasson. A mozgásteret az adta, hogy a tartalékok szintje érdemben meghaladja a befektetők által elvárt mértéket.

Az önfinanszírozási programból adódóan a hitelintézetek állampapír-kereslete megnőtt, ezzel az államadósság devizaaránya érdemben csökkent. A program 2014 áprilisi bejelentése óta a növekvő forint állampapír keresletnek köszönhetően az ÁKK nagyságrendileg 5,5 milliárd euró értékű devizaadósságot tudott törleszteni anélkül, hogy nemzetközi kötvénykibocsátásra került volna sor, igaz, hogy más oldalról viszont növelhette forintkibocsátását, ezáltal az államadósság devizaaránya 41 százalékról 31 százalékra csökkenhetett.

Mit hoz az önfinanszírozási koncepció?

Az MNB szakértőjének egyik tanulmánya rámutat, hogy az önfinanszírozási koncepció megvalósulásával az adósságkezelő kevesebb devizát fog bevonni, mint amennyit törleszt, így a devizatartalék szintje a törlesztésekkel egy időben csökken.

Az ÁKK tervei szerint az idén esedékes 5 milliárd euró devizatörlesztési kötelezettséggel szemben legfeljebb egymilliárd eurónyi devizakötvény kibocsátását tervezi.

A forintosítás a hitelintézetek árfolyam-pozícióját közgazdasági értelemben megnyitotta, mivel az eszközoldalon az eddig devizában nyújtott hiteleik árfolyamkockázata eltűnt, a forrásoldalon viszont ez nem következett be automatikusan. A hitelintézeteknek tehát árfolyam pozíció zárásához devizaeszközhöz kellett jutniuk. (Hasonló fedezési igény merült fel az árfolyamrés és az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emelés tisztességtelen alkalmazásából adódó elszámolások miatt is.)

Mivel a bankrendszer devizaigénye nemzetgazdasági szinten is jelentős volt, az MNB úgy döntött, hogy a devizatartalékok terhére a pénzügyi szektor rendelkezésére bocsátja az árfolyam pozíciók zárásához szükséges, összesen csaknem 10 milliárd eurót kitevő devizalikviditást. Ebből a 10 milliárd eurós összegből a bankok eddig lejárt vagy lezárt deviza swap formájában csak a kisebbik részt "vitték el" ténylegesen az MNB-től a fennmaradó 6-7 milliárd euró pedig 2017 végéig elnyújtva terheli a devizatartalékot.

QP | Quality Placement