A szakszervezeti érdekképviselet fontosságát hangsúlyozták azoknak a szakszervezeti szövetségeknek az elnökei, amelyek együtt tüntettek május elseje alkalmából Budapesten. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint tagszervezeteik biztos munkahelyekért, tisztes megélhetésért, továbbá elérhető és működő közszolgáltatásokat követelve tüntetettek.

A tüntetők egyebek mellett "El a kezekkel a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjaktól!" és "Elég volt!" feliratú transzparensekkel jelentek meg a városligeti napozóréten. A szakszervezeti szövetségek tagszervezeteinek zászlói mellett a tömegben a Szolidaritás lobogóit is látni lehetett.

A kormány azt ígérte, egymillió új munkahelyet teremt tíz év alatt, ugyanakkor ha a kabinet még eredményes lesz egy kicsit, akkor a munkanélküliek száma közelíti majd az egymilliót - fogalmazott Borsik János, az ASZSZ elnöke. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a munkanélküliek ellátását három hónapra szűkítették, miközben az európai átlag egy év. Kifejtette: az egészségügyben katasztrofális a helyzet, a közlekedésben hatalmas feszültségek vannak, a júliusban életbe lépő új munka törvénykönyve (Mt.), valamint az új adók mind a munkavállalókat sújtják, és a munkaadóknak adnak szabad kezet. Az Mt. kapcsán Borsik János kiemelte: a rendszerváltás óta nem volt arra példa Magyarországon, hogy törvényi úton csökkentsék a kereseteket. A kormány emellett "kőbe véste" az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert, amely 540 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésben, miközben a munkavállalók 84 százaléka rosszul járt vele, és most újabb adókat akarnak kivetni.

Varga László, a SZEF elnöke kiemelte: a kormány, utóbbi két évben hozott intézkedéseivel "még nem tette rabszolgájává a munkát, de már korlátozza a szabadságát". Elmondta, hogy a közszolgálati bérek évek óta változatlanok, de értékük húsz százalékát "megette" például az infláció vagy az adórendszer. Ő is kiemelte, hogy az új Mt. kiszolgáltatja a munkavállalókat a nagytőkének, a "zsákutcás", érettségit nem adó új szakképzési rendszer pedig az élethosszig tartó tanulásra alkalmatlan fiatalok tízezreit bocsátja ki a munkaerőpiacra. Varga László szerint nincs jogbiztonság, nincs értelmes párbeszéd, csak látszattárgyalások és különmegállapodások vannak. A munkavállalókat kiszolgáltató, a szakszervezeteket semmibe vevő (...) hatalomnak meg kell értenie, hogy nélkülünk nincs, velünk lehet - mondta Varga László, aki kiemelte, hogy a szakszervezetek és a politika kompromisszumkereső együttműködésének nincs alternatívája.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a modern adósrabszolgaság felé visz a kormány politikája, és a kabinet úgy alakította át a törvényeket, hogy lehetetlenné tegyék a kollektív fellépést. Az Mt. csökkenti a jövedelmeket, a munkavállalóknak többet kell dolgozniuk kevesebbért, a munkavállalók kiszolgáltatottsága nő. A Munka törvénykönyvére utalva hangsúlyozta: "nem hagyjuk, hogy ez a törvény életbe lépjen a gyakorlatban, mert nem igaz, hogy megtehetnek velünk bármit".

Csak közösen, összefogva lehet megálljt parancsolni a kormányzatnak - mondta május elsejei beszédében Budapesten, a Városligetben Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom (Szolidaritás) egyik társelnöke. A KKDSZ országos elnöke szintén az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet.  A rendezvény előtt bejelentették, hogy a Magyar Szolidaritás Mozgalom tagozataként megalakult a Munkás Szolidaritás. A Munkás Szolidaritás követelései közé tarozik a kormány leváltása, a munkavállalók védelmét szolgáló jogrend, népszavazással megerősített szociális alkotmány, valamint partneri viszonyra épülő kapcsolatok kiépítése a nemzetközi szervezetekkel. A szervezet semmisségi törvényekkel helyezné hatályon kívül "Orbán Viktor antidemokratikus és antiszociális törvényeit".