Az olajcég két, jelenleg jórészt orosz nyersolajat feldolgozó finomítója szeptemberben egy-egy hétig szinte teljesen a világpiacról beszerezhető, vagyis „tengeri” alapanyag feldolgozására áll át. Míg a folyamat volt molos szakértők szerint is gyorsítható, az Orbán-kormány hajthatatlan – írja a Népszava.

A Mol százhalombattai és pozsonyi finomítójában szeptember során egy-egy hétig a "tengerről" vásárolható olajok jelenleginél jóval nagyobb arányú, ipari méretű feldolgozását teszteli – idézi a lap Huff Zsoltot. A kísérleti üzemet hónapok óta készítik elő és ennek érdekében még sok a teendő - fűzte hozzá.

Más szakértők ezt azért minősítik fontos lépésnek, mert az EU már csak az egyaránt molos finomítónak otthont adó Magyarország és Szlovákia - de lényegében csak a magyar kormány - egyetértésére vár annak érdekében, hogy egységesen mondjon nemet az orosz olajellátásra.

A Mol tartja magát két hónappal ezelőtti közléséhez, miszerint teljes függetlenedésük az orosz nyersolajról 500-700 millió dollár (180-255 milliárd forint) befektetést és 2-4 évet igényel.

A „tengeri” - vagyis hajókról, a horvát Omisalj kikötője felől az Adria-vezetéken felszállított - olaj nagy arányú feldolgozása azért figyelemre méltó, mert a Dufi jelenleg 64, a pozsonyi finomító pedig 95 százalékban orosz nyersolajat használ. A finomítóvezető ugyanakkor biztosít afelől, hogy a kísérleti üzem nem veszélyezteti az ellátás biztonságát. Bármely megingásnak ugyanis idejekorán elejét veszik és készek visszaállni az orosz nyersanyagra.

A tesztüzem sarkalatos abban a döntési folyamatban, hogy az orosz nyersanyag elhagyása, illetve a „tengeri” olajtípusok tartós feldolgozása milyen pótlólagos beruházásokat igényel a két finomítóban.

Huff Zsolt a kihasználtságot 90 százalékra becsülte, már csak az éves karbantartások és javítások miatt is. Bár a 480 forintos üzemanyagár-sapka tovagyűrűző hatásaként márciusban 30 százalékkal megugrott a termelésük iránti belföldi igény, ugyanennyivel csökkent a kivitelük is.

Az Orbán-kabinetnek az EU orosz olajbehozatali tilalom-tervével kapcsolatos álláspontja komolytalan, nem tárgyalási alap – értett egyet az Energiaklub tegnapi, online sajtótájékoztatóján Holoda Attila, a Mol korábbi kutatás-termelési igazgatója és az Orbán-kabinet egykori energiaügyi helyettes államtitkára, illetve Miklós László, az olajcsoport vállalati kapcsolatokért felelős korábbi igazgatója, a Mol-hátterű FGSZ Földgázszállító volt igazgatósági tagja.

A magyar kormány által az orosz olaj elhagyása fejében Brüsszellel szemben támasztott, 15-18 milliárd eurós költségigénynél a Mol 500-700 millió dolláros becslését jóval hitelesebbnek tartják. Egyébként a Mol tavaly 3,5 milliárd dollár nyereséget ért el, amiből 650 millió dollár osztalékot fizetett a részvényeseknek.