- Hogyan értékeli az elmúlt pár hónapot a válság kezelése szempontjából?
- Októberben meghirdettünk egy gazdaságélénkítő csomagot a gazdasági csúcson. Abban azt mondtuk, hogy ez a válság három helyen fogja megütni a reálgazdaságot: kevesebb lesz a pénz, beszűkülnek a piacok és rengeteg munkahely fog megszűnni. Ugyanakkor azt is mondtuk, ahhoz, hogy Magyarország kijöjjön ebből a válságból, nekünk többet kell tennünk, mint egy átlagos európai országnak. Magyarországnak van egy saját, régóta húzódó válsága, ami abból fakad, hogy tíz éve nem volt jelentősebb szerkezeti átalakítás, reform, ami modernizálta volna az ország működését. Az a feladatunk, hogy a gazdaság, a munka terheinek csökkentésével fokozzuk az ország növekedési képességét az európai unió növekedését tartósan két százalékkal meghaladó mértékre. Mert ha ez nem történik meg, akkor nemhogy felzárkózni nem fogunk, hanem leszakadunk, vagy középtávon adósságcsapdába kerülhetünk.

- Az ellenzék szerint ez már meg is történt, legalábbis a rendkívüli plenáris ülésen Varga Mihály erről beszélt.
- Adósságcsapdába akkor kerülünk, ha nem változtatunk ezen a növekedésromboló tendencián, amibe az elmúlt három választáson belelicitálták az országot a pártok. Most az a feladatunk, hogy a 2006 óta sikeresen lecsökkentett hiány mellé, amely egyébként ma már lassan az alacsonyabbak közé tartozik Európában, olyan intézkedéseket tegyünk, amelyek a gazdaság motorját is beindítják. Ahhoz, hogy ez a motor beinduljon, csökkenteni kell a foglalkoztatás terheit, növelni kell a foglalkoztatást, mert ott szűkül be a növekedési képességünk. Ha a növekedést fel tudjuk nyomni négy százalék fölé néhány év alatt, akkor Magyarország megint elindulhat egy olyan sikeres pályán, mint amin a kilencvenes évek második felében, a Bokros-csomagot követően haladt.

- Pillanatnyilag nem négy százalékos gazdasági növekedéssel, hanem két-három százalékos csökkenéssel nézünk szembe. A rövid távú, válságkezelő intézkedések mennyiben változtatnak az idei első félévben a helyzeten? A már elindult hiteleket hányan vették igénybe és mikor indulnak az újak?
- Az első lépéssorozat a finanszírozásra irányult, mert az a legnagyobb probléma, hogy eltűnnek hitelek, hitel nélkül lefullad a gazdaság motorja. Meghirdettük a mikrohitel programot, amelyet a mai napig körülbelül kilencszázan vettek igénybe és a banki előrejelzések alapján nagyon sok új hitel van a "csőben". Azt remélem, hogy végre elkezd működni az a banki hálózati csatorna, ami miatt türelmetlenek voltunk az elmúlt hetekben, és azt is látom, hogy egyre több bank lép be ezeknek a konstrukcióknak az értékesítésébe. Jelenleg öt bank forgalmazza a mikrohitel- és portfóliógarancia-konstrukcióinkat, és újabbak lépnek be a következő hetekben.

Ki kap segítséget?

- Mekkora az a potenciális vállalkozói kör, amelyik felvehet mikrohitelt? Nyilván nem lehet a KSH statisztikákból kiindulni.
- Körülbelül 800 ezer vállalkozást tartanak nyilván, de az APEH adatai és kutatóintézetek becslése alapján két-háromszázezerre tehető azon vállalkozások száma, amelyek tényleg működnek Magyarországon. Ezen belül nagyságrendileg ötvenezer alatt lehet az a kör, ami jelentős foglalkoztatást generál. Ezen túl pedig különbséget kell tennünk a "kényszervállalkozók" között, amelyek önfoglalkoztatók vagy nincs alkalmazottjuk, és azok között, amelyek két-három-öt emberrel működnek. Utóbbiak alkothatják azt a 150-200 ezres kört, amely elvileg esélyes a mikrohitelre. Ha a tízezres nagyságrendet elérné a hitelfelvevők száma a következő két-három évben, akkor azt mondhatnánk, hogy ez egy nagyon sikeres program volt.

De a mikrohitelen túl van portfóliógaranciánk, ami százmillió forintig ad nyolcvan százalékos garanciát. Ez szintén október óta érhető el, néhány tucat ebből már kihelyezésre került, azt gondolom, ez is most fog felfutni, az új bankok belépésével.
Beruházási hitelt is indítottunk decemberben: ezt a forint hitelt nyolc százalék körüli kamattal lehet tíz évre felvenni, tehát rendkívül kedvező, a bankok már ezt is forgalmazzák.

(Cikkünk a táblázat után folytatódik)



A hitelpalettát ki fogja egészíteni a forgóeszközhitel, amelyről hétfőn írjuk alá a szerződést: 140 milliárd forintos keretet hirdetünk meg, amelyet az MFB és az európai unió segítségével állítunk össze. Éven túli forgóeszközhitelek lesznek kedvezményes 200 millió forintos plafonnal, 11 százalék körüli kamattal. A szerződést öt bank írja alá, és remélhetőleg pár héten belül hozzáférhető lesz, legalábbis azt kértem, hogy minél hamarabb forgalmazható legyen, mert nagyon hiányzik a gazdaságnak a forgóeszköz. Ma igazán erre van szüksége a cégeknek, a legtöbben azon gondolkodnak, hogyan finanszírozzák magukat rövidtávon.

- Akarnak egyáltalán a bankok hitelt nyújtani? Elég nyögvenyelősen indulnak el ezek a hitelek.
- Valóban, a közelmúltban kellett egy kicsit biztatni a bankokat. A bankok arra álltak be, hogy óvatosak legyenek, ne adjanak hitelt. Nehezen tudnak egyszerre két ellentétes üzenetet a stábjukon átvinni, hiába adjuk az állami forrást. A hétfőn bejelentendő forgóeszközhitelben követelményként szerepel, hogy amelyik bank egy felfutási időszak után havonta nem helyez ki legalább ötszázmillió forintot, annak megköszönjük a részvételt. Azok jussanak hozzá ezekhez a kedvezményes állami forrásokhoz, akik tényleg tovább is pumpálják azt a vállalkozókhoz.

Azt az üzleti ajánlatot adtuk a bankoknak, hogy amikor baj van, amikor nincs elég forrás, akkor mi adunk, de azt kérjük cserébe, hogy lássák el a feladatukat. A bank olyan, mint egy közmű, akár egy gázszolgáltató, a gazdaság számára ugyanolyan létfontosságú funkciót tölt be a banki finanszírozás, mint a gáz vagy az áramszolgáltatás. Egyeztettünk a tíz legnagyobb bank vezetőjével, és komoly ígéreteket kaptunk arra, hogy felgyorsítják a folyamatokat. Ennek most látom jeleit, hiszen a forgóeszközhitel esetében egy hete nyílt meg a banki pályázat, és ötükkel már alá tudunk írni szerződést, újabb háromról ma döntünk, vagyis ez a termék nagyon érdekes a számukra.

Növekvő kockázatok

- Az egyes operatív programok közötti átcsoportosításoknak, az azokon belüli átütemezéseknek mikor lesz legkorábban látható eredménye, mikor vonható majd mérleg?
- Az már most látszik, hogy sokkal nagyobb összegű pályázatokat tudtunk kiírni. Például húszról ötvenmillióra emeltük a legkisebb pályázat plafonját, de az elérhető pénz is több. A másik, ami azonnal látszik, az az előleg megemelése, két hete kezdtük el kiutalni az előlegeket a már nyertes pályázóknak. Úgy számolunk, hogy ha mindenki elfogadja az előleget - márpedig miért ne tennék ebben a helyzetben - akkor akár 90-100 milliárd forint is kimehet a következő három hónapban.

Mindezt annak tudatában tesszük, hogy ezzel többletkockázatot vállalunk. Sok cég kap most pénzt, akik közül néhányan csődbe fognak menni előlegestül, és majd küzdhetünk azzal, hogy hogyan szedjük vissza az adófizetők pénzét. Lazítottunk a feltételeken. Már visszamenőlegesen sem várunk el növekedést, csak azt várjuk el, hogy megtartsák a munkahelyeket. De ez azt jelenti, hogy a könnyebb feltételek révén több pályázó is lehet, olyanok is esetleg, akik nem biztos, hogy annyira hatékonyak, mint eddig. A válság túlélésének érdekében több kockázatot kell az államnak vállalni, mert most mások, például a bankok kevesebb kockázatot vállalnak.

- Lehet számszerűsíteni a kockázat növekedését?
- Nem. Eddig nagyon alacsony volt a bedőlési arány, mert például biztosítékot kértünk tízmillió forint felett. Ezt a határt most felemeltük 25 millióra. Ez azt jelenti, hogy tízmillió forint feletti pályázatoknál szinte minden esetben vissza tudtuk szedni a pénzt, ha valaki nem tartotta be az ígéretét, vagy csalni próbált. Ez most kockázatosabb lesz, viszont azt, hogy most óvatosak legyünk, és ezzel ellehetetlenítsük a pályázatok igénybe vételét, rosszabb döntésnek tartom, mint hogy többletkockázatot vállalunk.

- A bedőlési arány mihez képest alacsony?
- A kifizetett összegek nagyságrendjéhez képest mindenképp. Ez egyébként programonként változik, de egy-két százalékos bedőlések vannak. Szabálytalanság persze több van, de többnyire vissza tudjuk szedni a pénzt. A magyar bedőlési mutató az európai átlag alatt volt.

- Az Államreform Operatív Programból (ÁROP) 16 milliárd forint lett átcsoportosítva más programokra, de még nem láttam semmi nyomát ÁROP-os pályázatoknak. Ennek mi lesz a sorsa?
- Úgy döntöttünk, hogy 16 milliárd forintot egyelőre tartalékba teszünk, és ha szükség lesz rá, akkor felhasználjuk. Az Államreform Operatív Programban van még pénz, nyolcmilliárd forint. Az ÁROP-ot, mivel jelentős átalakításon megy keresztül, teljesen újra kell gondolni. Ezért ezt az egy akciótervet még csak most fogjuk véglegesíteni. Szeretném, ha két hónapon belül érdemben tovább tudna folytatódni. Az ÁROP szerződéskötés szempontjából egyébként az egyik legsikeresebb program.

- Milyen ütemben indulhatnak el a gazdaságélénkítő állami beruházások?
- Az uniós források segítségével összességében egy kétezer milliárdos keresletélénkítő csomagot tudunk összeállítani, amely elsősorban a régóta senyvedő építőipart élénkítheti. Ebből a szempontból az európai unióban mi állunk legjobban: az összes eddig Brüsszelhez benyújtott mintegy hatvan nagyberuházás közül Magyarország tizenhetet adott be. Ezek jóváhagyás alatt állnak, van, amelyik nyár óta. Egyet már jóvá is hagytak, a debreceni villamospálya bővítését, háromé pedig folyamatban van, a miskolci és szegedi villamos- és a békéscsabai környezetvédelmi szennyvízberuházás gyors jóváhagyást kaphat. Ez azt is jelenti, hogy most tavasszal nagyprojektek és nem ekkora, de jelentős építőipari beruházások tömegével indulhatnak el, vagyis Magyarország gazdaságélénkítő csomagja már idén hozhat gazdasági fellendülést.

Mi lesz az építőiparral?

- Mi az a beruházási tömeg, ami meg tudná menteni az építőipart, már ha ilyen formában érdemes megmenteni?
- A magyar építőiparnak vannak szerkezeti problémái, rendkívül szétaprózott az iparág. Az ausztriai vagy svájci nyolc-tízezer vállalkozással szemben itt hetven-nyolcvanezer vállalkozás van. Ez jó lenne, ha átalakulna, és tisztulna a kép, de ennek nem az az ideális módja, ha sorozatosan mennek csődbe vagy felszámolás alá kerülnek. A konszolidáció megoldása lehetne a klaszteresedés vagy az integráció, vagy egy olyan jellegű tisztulás, ami az adórendszer egyszerűsítésével, az adóelkerülés ösztönzőinek felszámolásával megszünteti azt az érdekeltséget, hogy sok kis vállalkozás működjön az építőiparban. Az uniós fejlesztések, különösen az új közbeszerzési törvény életbe lépésével segíthetik ezt, hiszen transzparensebbé teszik ezt a piacot. Másrészt a lánctartozást kell részben jogszabályi, részben az építőipar önszerveződési folyamataival radikálisan csökkentenünk.

Hogy mi kell az építőiparnak? A következő két évben, mint ahogyan ezt a gazdasági csúcson elmondtam, több mint 1800 milliárd forint építőipari beruházás indulhat el. Mivel a teljes magyar építőipar egyéves teljesítménye 1900 milliárd forint, ez egy igen jelentős csomagnak tekinthető. Más kérdés, hogy a magánszektor megrendeléseinek radikális lassulása csökkenteni fogja azt a pozitív hatást, amit az uniós pénzek elköltése hoz, de ezzel együtt is a mostani helyeztet mindenképp javítani fogják a most meginduló beruházások.

- Az 1800 milliárdból mi az, ami még idén bekerülhet a gazdaságba?
- Várhatóan a jövő héten tudom az építőipar képviselőit tájékoztatni arról, hogy melyik beruházás mikor indul el. Sok száz beruházás ezermilliárdot meghaladó értékben kivitelezésbe fordul idén, vagy 2010 elején. Az építőipari beruházások esetében az a kulcs, hogy a cégek képesek-e végigvinni a beruházást. Megemeltük az előleget a projektgazdák számára - ez a vállalkozásoknak negyven, az önkormányzatoknak harmincöt százalékot jelent - ezeknek a kiutalását már megkezdték a kollégáim.

Ezzel párhuzamosan írtunk egy levelet az önkormányzatoknak, amelyben két dolgot kértünk tőlük. Az egyik, hogy ami előleget megkapnak, annak minél nagyobb részét adják tovább a projektben dolgozó építőipari vállalkozásoknak. A másik, hogy a vállalkozásoktól kért jólteljesítési garanciát csökkentsék, mert azt most sokkal nehezebb megkapni a bankoktól. Azt is kértük az önkormányzatoktól, hogy hagyjanak fel azzal a gyakorlattal, hogy nagyon gyakran alkalmaznak tárgyalásos közbeszerzést. Ez csökkenti az átláthatóságot, csökkenti a versenyt, és ezért az unió is kritizálja ezt a gyakorlatot. Lényegében azt mondtuk az önkormányzatoknak, hogy aki ilyen közbeszerzést szeretne folytatni, az tegyen száz százalékos biztosítékot mögé, mert én nem tudom vállalni azt a kockázatot, hogy emiatt vissza kell fizetni ezt a pénzt. Azt szeretném, ha minden nyilvános pályázatokon dőlne el.

Támogatott munkaidő-csökkentés

- Azzal, hogy nem lesz bevezetve a korábban tervezett, új alkalmazott után járó járulékkedvezmény, mert helyette általános járulékcsökkentésen gondolkodik a kormány, azt jelenti, hogy legkorábban július elsejével mérséklődhet a foglalkoztatás terhe. Nem lesz ez már késő?
- A járulékcsökkentés a legfontosabb és legnyilvánvalóbb módja annak, hogy a gazdaság versenyképességét és a foglalkoztatást középtávon erősítsük. Persze, mint vállalkozó rövidtávon azért, mert kisebb a járulék, nem fogok több alkalmazottat felvenni, csak ha a piaci helyzet javul. Azért döntöttünk úgy, hogy nem az eredetileg tervezett konstrukciót alkalmazzuk, mert azt láttuk, hogy ezt sokkal jobban tudjuk kezelni egy általános érvényű, versenysemleges járulékcsökkentéssel, amit szeretnénk minél előbb megcsinálni. Viszont az átmeneti piaci visszaesésre, a túlélésre a leghatékonyabb konstrukció az, ha a munkaidő-csökkentéshez járulunk hozzá. Ezzel kettős hatást érünk el: a piaci kereslethez hozzá lehet igazítani a cég működését elbocsátások nélkül, a kieső napon pedig munkában tartjuk ezeket az embereket, hiszen képzésben kell részt venniük, amivel ráadásul javul az alkalmazkodó képességük. Ha mégis elveszítik az állásukat, később jobban tudnak elhelyezkedni, vagy a megmaradt munkájukban is hatékonyak lesznek.

- Ebből mikor várható eredmény?
- A pályázatokat két hete tette közzé a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A regionális munkaügyi központok fogadják be a pályázatokat és ezek jönnek is. A programot a munkaügyi tárca készítette el, a feltételeit pontosítjuk az első tapasztalatok alapján és mi kiegészítjük az uniós forrásokkal. A munkaügyi tárca 16 milliárd forint hazai forrással hirdette meg a programot, amikor ez kifut, uniós forrásból húszmilliárd forintot teszünk hozzá, mert azt látjuk, hogy itt valószínűleg gyorsan fog fogyni a pénz.

- Erre lesz felhasználva a korábban a járulékcsökkentésre szánt 50 milliárd forint?
- Igen. Amikor a kormány decemberben döntött, hogy sok szempontból átrendezi az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, akkor az egyik lépés a sok közül az volt, hogy több mint 50 milliárd forintot felszabadítottunk különböző, korábban tervezett programokból, hogy munkahelymegtartó támogatásokat tudjunk adni. Erre használunk fel most húszmilliárd forintot a csökkentett munkaidőre vonatkozó keret növelésére. A maradékot is tudjuk erre használni, ha igény van, vagy más munkahelymegtartó programokat tudunk belőle indítani, ha új konstrukcióra lesz szükség.

- Például?
- Majd kitaláljuk az igények függvényében. Most azt látjuk, hogy a legnagyobb igény erre van.

Ne a válság kezeljen minket

- Az ősszel elfogadott intézkedések között szerepelt az exportra termelő vállalkozások segítése. Ez most hol áll?
- Eddig több mint 800 céget látogatott meg az ITD Hungary, és az a cél, hogy ez év végére, jövő év elejére több mint kétezer céget elérjen. Lényegében minden olyan kis és középvállalkozást, amely harmincmillió forintnál többet exportál egy évben, szeretnénk felkeresni és megkérdeni, tudunk-e segíteni, és ha igen, akkor személyre szabott, egyedi programokkal próbálunk segítségükre lenni.

- Például milyen személyre szabott programokat találtak ki?
- Az ITDH sokféle programot csinál. Vannak általános programok, ahol egy vállalkozás azt mondja, Romániába vagy Szerbiába akar menni, itt anyagilag is segítünk, hogy eljussanak vásárokra. Ez a legegyszerűbb szolgáltatás. Azt is kérheti, hogy adott piacon segítsünk neki partnert keresni. Tudunk ajánlani exportfinanszírozási vagy exporthitel-biztosítási termékeket az Eximbankon és a Mehiben keresztül. De például Romániában szeretnénk inkubátorházakat felállítani, ahol egy magyar vállalkozás helyet kaphat amíg megerősödik annyira a kinti képviselete, hogy ki tud lépni. Tudunk ajánlani részvételi programot beszállítói programokban, ha Magyarországon akar eladni beszállítóként majdani exportra kerülő termékeket.

Ezen túl a magyar kormány komoly gazdaságdiplomáciai erőfeszítéseket tesz, megyünk harmadik piacokra, Kínába, Oroszországba, a Balkánra, ahol még lehet, hogy van egy kicsi növekedés és új piac. Azért reálisan kell látni a helyzetet. Magyarország exportjának hatvan százaléka az eurózónába irányul. Mindaddig amíg Németország, Franciaország, Olaszország csökken, addig mi is velük fogunk csökkenni. Ha ott beindul valami élénkülés, akkor rövid időn belül itt is fellendülést hozhat.

Ma rengeteg állás szűnik meg és rengeteg export esik ki. Hogy ez hová megy vissza, azon fog múlni, hogy a válság közben ki mennyire képes hosszú távon is gondolkodni. Ha mi most megtesszük a növekedést erősítő lépéseket, akkor azok a munkahelyek, amelyek most megszűnnek, majd visszajöhetnek, sőt, még több is érkezhet Magyarországra. Ha pedig elmulasztjuk ezeket, akkor lehet, hogy másik országba fognak települni azok a munkahelyek, amelyek most itt megszűntek. Ezért óriási a felelősségünk, hogy teszünk-e határozott versenyképesség-javító lépéseket.

- Több jön majd vissza? Mennyire optimista ebben a kérdésben?
- Nem látok más utat. Az a pálya, amin Magyarország az elmúlt nyolc-tíz évben haladt, az nem folytatható. Nincs alternatíva, pontosabban az, az egyre gyorsuló leszakadás alternatívája lenne. Önsorsrontó dolog lenne nem tenni semmit. Vagy mi kezeljük a válságot, vagy a válság kezel minket. Ez utóbbi sokkal fájdalmasabb lenne.
QP | Quality Placement