Simon Balázs, a Magyar Munkaerő-Kölcsönzők Országos Szövetségének szakmai alelnöke a Pénzcentrumnak elmondta, nagy súllyal esett latba, hogy végre a törvény betűje is kimondja a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát.

A jogalkotó előrelépést szeretett volna elérni két fontos területen: az egyik a munka és a magánélet egyensúlya, a másik pedig a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége.

„Az európai országok között vannak olyanok, amelyek eleve megfeleltek az uniós elvárásoknak ebben a tekintetben, de vannak olyanok, amelyek még dolgoznak rajta, és vannak olyanok is, amelyeknek a munkajogi szabályaiban már benne volt – ez utóbbi csoportba tartozik Magyarország is, vagyis olyan kiugró előrelépésről szerintem nem beszélhetünk″ – mondta Simon Balázs. Hozzátette, hogy eddig is nagyobb és erősebb szabályozás kellett volna, hogy kösse a munkáltatók jelentési kötelezettségeit, és nem is biztos abban, hogy ezt jogszabállyal lehet-e befolyásolni, pedig most ez történt. Elismerte, hogy Magyarországnak vitathatatlanul ideje volt felzárkózni azokhoz az EU-s országokhoz, amelyeknél már az elvárások megfogalmazása előtt, akár évtizedek óta jelen vannak ezek a munkajogban.

A tájékozottsági kötelezettségről nem tudni, hogy jogszabályokkal egyáltalán javítható-e, viszont nem kérdés, hogy szükség lenne arra, hogy a munkavállaló tisztában legyen azzal, hogy őt hogyan osztja be a munkáltató.

A tájékoztatásra teljesen jogos a dolgozók részéről az elvárás, illetve az az uniós irányelvbe is illeszkedik.

Jobban járnak a dolgozók, a munkaadók terhe nő

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szintén elismerte, hogy az új szabályok miatt a munkáltatók többletteherrel szembesülnek, de pozitívum, hogy immár törvénybe iktatták ezeket a szabályokat.

Nincs abban vita, hogy ezeket az intézkedéseket be kellett már emelni a magyar munkajogba, hiszen EU-s kívánalmaknak kell megfelelni ezekkel. Természetesen többletterhet ró a munkáltatókra, hiszen például az apaszabadság kibővítésével akkor is kell bizonyos napokra munkabért fizetni a munkavállalónak, pedig munkavégzés ugye nem történik. Mindezzel együtt is azt gondolom, hogy jó és fontos intézkedés született

– mondta Rolek Ferenc.

Katona Csaba ügyvéd, munkajogász szerint az intézkedésben szigorú változás, hogy a felmondási kötelezettségben a munkáltatónak a munkavállaló kérésére mindenképpen indokolást kell adnia, ami plusz teher. Ha a munkavállaló kéri, akkor a munkáltatónak akkor is kötelező a munkaviszony felmondását indokolni, ha egyébként például a próbaidő alatt a Munka Törvénykönyve nem határoz meg indoklási kötelezettséget.

Az ügyvéd szerint a jogszabályváltozás elsősorban a munkáltatók számára jelent többlet-kötelezettségeket, a szülői szabadság és az apasági szabadság vonatkozásában a munkavállalók jobban járnak.

Kedvező új jogok a munkavállalóknak

2023-ban bővültek a munkavállalók jogai: többek között új szabályok érvényesek az apaszabadság kiadásának módjára és esetenként a hosszára, a munkáltatóknak pedig új szabályokhoz kell igazodniuk. 

A munkavállaló írásos indoklást kérhet a felmondáshoz, és a munkáltatók csak indokolt esetben szakíthatják meg a dolgozók szabadságát. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó szabadidejében nem köteles felvenni a céges telefont és később is elolvashatja a leveleit.

A Munka Törvénykönyve a következő nyolc ponton módosult:

  1. 10 napra emelkedő apasági szabadság, az első öt napra 100 százalékos távolléti díjjal
  2. összesen 44 nap szülői szabadság, ami előre igényelhető
  3. a munkavállalók utólag is kérhetik írásban a felmondás indoklását
  4. nem szüntethető meg a munkaviszony apasági, szülői vagy gondozási szabadság alatt
  5. a munkaviszony fél éves fennállása után kérhető a teljes- vagy részmunkaidős foglalkoztatás, és a home office is
  6. határozott munkaviszony esetén időarányos próbaidő (fél éves munkaviszony esetén legfeljebb másfél hónap)
  7. gyorsabb és pontosabb tájékoztatási kötelezettség köti a munkaadókat
  8. csak indokolt esetben szakítható meg a munkavállaló szabadsága, tehát nem kell a céges telefont felvenni, vagy céges levelekre válaszolni.