Az utóbbi időben elég sok szó esik Donald Trump egyik leghangzatosabb választási ígéretéről, miszerint kerítést épít az amerikai-mexikói határra és ennek költségeit a déli szomszédaival fogja kifizettetni.

Hogy ezt megvalósítsa, Trump egy találkozót szervezett a jövő hétre mexikói kollégájával, Enrique Peña Nietóval. Ez végül nem valósult meg, hiszen a mexikóiak "teljesen elfogadhatatlannak" nevezték az amerikai terveket - írja a CNN. Az amerikai elnök erre mindössze annyit reagált, hogyha a mexikóiak nem akarják kifizetni a falat, akkor valóban fölösleges találkozni. Mexikó mindenesetre találna valamiféle megoldást, mivel éppen legnagyobb kereskedelmi partnerével készül összeveszni - a Világbank számításai szerint exportjának 80 százaléka (!) kerül az USA-ba -, ám a mostani vita szerintük immár a nemzeti büszkeséget veszélyezteti.

Trump ugyanakkor továbbra sem adta fel, hogy déli szomszédaival kifizettesse a fal költségeit, legújabb terve szerint 20 százalékos vámot vetni ki a mexikói importra és ebből finanszírozná az építkezést. Ez a tervek szerint évi 10 milliárd dollár bevételt hozna az országnak. Nem ez egyébként az egyetlen elképzelés, állítólag "számos egyéb lehetőséggel" is számol a Fehér Ház.

Ott vagyunk a toplistán

Mindez elég volt a statisztikákkal foglalkozó cégnek, a Statistának arra, hogy összegyűjtse a világ leghosszabb ember építette falait, illetve kerítéseit. Az első hely nem meglepetés, azt a kínai nagy fal foglalja el immár elég régóta. Az ie. 3. század és isz. 17. század között épült fal - melyet a nomádok távoltartása miatt húztak fel - teljes hossza eléri a 8500 kilométert.

A következő szereplő kevésbé ismert: Marokkó és Nyugat-Szahara határán fekvő, 2700 kilométer hosszú 3 méter magas falakat kőből, földből és homokból építették még az 1980-as években. A cél itt is a védekezés volt a szomszédokkal szemben, hiszen a fal a Marokkó által Nyugat-Szaharából követelt területet védi.

A képzeletbeli dobogóra az India és Banglades határán felhúzott 2500 kilométernyi fal fért fel. A két országnak egyébként 4096 kilométernyi szakaszon szomszédos egymással, ami a világ ötödik leghosszabb határszakasza. A két ország viszonya régóta nagyon feszült, ám a kerítést nemcsak az ellenségeskedés miatt épült: ezzel egyrészt a népvándorlást is meg akarják állítani, illetve a csempészek dolgát is megnehezítik, akik jellemzően alapvető élelmiszereket és gyógyszereket próbálnak meg Indiából Bangladesbe szállítani.

A magyar határkerítés a maga 175 kilométerével az ötödik helyet foglalja el, éppen megelőzve a berlini falat. Érdekesség, hogy kínain kívül felkerült még egy ókori építmény, mégpedig Hadrianus fala. Ezt Britannia északi részén húzták fel a rómaiak fel az isz. 2 században, hogy feltartsák az északi barbár törzseket. Az akkori feljegyzések szerint a római hadsereg nyolc év alatt építette meg a 120 kilométer hosszú, mintegy 4,5 méter magas, 3 méter széles falat, amely egyik tengerparttól a másikig húzódik.

Mit hoz a jövő?

Hogy ez a lista meddig lesz érvényes, az jó kérdés. Az utóbbi időben több ország, nemrég például a balti államok jelentették be, hogy kerítést építenének az orosz határral. Litvánia például 130 kilométer hosszút tervez, ám a magyarországival ellentétben ez nem a menekültek megállítására szolgálna, hanem a csempészet visszaszorítására. A kerítést idén tavasszal kezdik el építeni, majd ezt követően 2018-ban elektronikus megfigyelőrendszerrel egészítik ki.

Ezzel párhuzamosan az észtek egy 2,5 méter magas kerítést akarnak építeni 108 kilométer hosszan, a lettek pedig 90 kilométeres kerítésről döntöttek.

Ugyanakkor nem mindenhol halad gördülékenyen a falépítés. Az ukránok is szerettek volna egyet az orosz határra, ám nemrég jelentették be, hogy finanszírozási okok miatt leállt a kelet-ukrajnai Harkiv megyében a Fal nevű projekt megvalósítása.