A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Tavaly nem hozott kézzelfogható sikereket az orosz relációban a keleti nyitás politikája: a magyar kivitel forintban ugyan 3 százalékkal nőtt, ám dollárban számolva közel 8 százalékkal, 3,29 milliárd dollárra csökkent. Igaz, az import is apadt, de csak kevesebb mint 7 százalékkal, 8,28 milliárd dollárra, ami forintban számolva 4 százalék feletti bővülésnek felelt meg. Az áruforgalom szerkezetében nem történt jelentős átrendeződés: a magyar export közel fele gépekből és gépi berendezésekből, 41 százaléka feldolgozott termékekből állt, az élelmiszerek alig 8 százalékos súlya mellett, miközben az import értékének 90 százalékát az energiahordozók adják. A kivitel behozatalt felülmúló csökkenése − amely nem csak ezt a relációt jellemezte − Varga Mihálynak is szemet szúrt. A nemzetgazdasági miniszter a júliusi külpiaci értekezlet megnyitóján arra figyelmeztette az érintett szakdiplomatákat, dolgozzanak rá a kétoldalú megállapodásokra. Hamarosan, szeptember második felében sor kerül a Magyar−Orosz Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság (KKB) hetedik ülésére Budapesten. A tervezett témák egyelőre nem publikusak, ám a paksi atomerőmű-bővítés minden bizonnyal szerepel majd köztük.

Kapcsolódó

A Napi.hu információi szerint a kétoldalú megbeszéléseken érzékeny témaként merülhet fel az orosz közbeszerzési szabályok magyar vállalkozásoknak is hátrányos változása. Moszkva ugyanis januártól gyakorlatilag kizárja a külföldieket a közbeszerzésekből, amihez joga is van, mivel Oroszország a WTO-csatlakozásakor nem írta alá a közbeszerzési megállapodást (Government Procurement Agreement − GPA). Ezt a helyzetet újabb kétoldalú megállapodással lehetne rendezni − már ha erre az orosz fél hajlandóságot mutat −, hiszen a gazdasági együttműködésről 2005-ben aláírt orosz−magyar egyezmény nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek meghatározzák az állami beszerzésekben való részvétel kölcsönös feltételeit. Mindemellett nem kizárt, hogy Moszkva a budapesti ülésen − különös tekintettel a közelgő gázártárgyalásokra − sérelmezni fogja, hogy Magyarország növekvő mennyiségben ad el Ukrajnának orosz földgázt.

A kétoldalú tárgyaláson újra napirendre kerülhet az a magyar törekvés, hogy rábeszéljék a többségi tulajdonos Vnyesekonombankot a súlyos létszámleépítés előtt álló ISD Dunaferr Zrt. többségi pakettjének eladására. Amint arról beszámoltunk, a nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a kormány még a héten vételi ajánlatot tesz a Dunaferr-re. Az állami tulajdonba vétel már korábban is felmerült, a kormány ugyan eredetileg közvetítő szerepre vállalkozott egy szakmai befektető − a dél-koreai Posco − és az orosz fél között, később azonban szakértők már úgy látták, a külföldi tőkebevonás lebegtetése csak az állami tulajdonszerzés elfedését szolgálta. A masszívan veszteséges vállalat vélhetően nem számít jó befektetésnek, a magyar kabinet kezében ugyanakkor ott van a felszámolás alatt álló Malév Zrt. 120 millió euró értékű adóssága, amellyel a Dunaferr-tulajdonos Vnyesekonombanknak tartozik.