Az önkormányzat közösségi hasznosítást, óvodaépítést és zeneiskola bővítést tervezett a Budakalász közepén fekvő egykori Lenfonó és Szövőgyár 30 éve folyamatosan pusztuló területén, mondta a lapnak Péterffy Gábor, a budakalászi polgármesteri hivatal kabinetfőnöke. A beruházás előtt pályázatot írtak ki az ingatlanrész talaj és talajvíz vizsgálatának elvégzésére. A vizsgálat azonban olyan eredményt hozott, ami miatt le kellett állítani a tervezett projektet.

A debreceni székhelyű Mertcontrol HL-Lab öt mintavételi ponton végzett vizsgálata szerint a tervezett közintézmények területének talajában és a talajvízben is jelentős koncentrációban találhatók magas környezeti és egészségügyi kockázattal bíró vegyületek.

QP | Quality Placement

Határértéket meghaladó szennyezettséget mutattak

  • a TPH csoportba tartozó vegyületek, melyek a gázolaj, a pakura, illetve a kenőolajok fő alkotórészei,
  • a BTEX csoportba tartozó illékony, monoaromás vegyületek (a benzol, toluol, etil-benzol és a xilolok) is, amelyek már kis koncentrációban is toxikusak ,
  • valamint a policiklikus aromás szénhidrogének, vagyis az úgynevezett PAH vegyületek, amik a tökéletlen égés, valamint a növényi, állati szervezetek bomlása során keletkező vegyületek, de a nyers kőolajban is megtalálhatók.

De hogy került egy textilgyárba kőolaj?

A vizsgálattal párhuzamosan előkerültek szemtanúk, régi textilüzemi munkások, akik visszaemlékeztek, hol milyen tevékenység zajlott a gyárban. Ezek szerint vasúti kocsikkal hozták a kőolajszármazék tüzelőanyagot az üzembe, és a legkritikusabb rész az volt, amikor ezt az anyagot csöveken kiszippantották-lefejtették.

Annyira nehéz és gusztustalan munka volt, hogy nagyon kevesen vállalkoztak rá. Van, aki emlékszik olyan estére, amikor a munkások elaludtak, éjszaka kifolyt a szmötyi, reggel pedig már térdig lehetett gázolni benne.

A könnyű kénes fűtőolajat, más néven pakurát kazánfűtésre, valamint a gyártási technológiához szükséges gőz- és melegvíztermelésre használták. A különféle vasúti tartálykocsikon más és más méretű leeresztő csatlakozások voltak, a telepen pedig csak egyfajta volt, így a lefejtéskor rengeteg mellé folyt. A kifolyt pakura miatt a környéken éveken át állandósult az olajsár. 1989-90-ig napi egy vasúti tartálykocsit fejtettek le így. A gyár fénykorában egyébként 1700 főt foglalkoztatott.

Az ivóvíz is veszélyben

A friss vizsgálat tehát megállapította, hogy a területen magas kockázattal bírna bármilyen középület elhelyezése. De nem az óvodaépítés elhalasztása a legnagyobb baj. A szennyezett terület a Szentendre Regionális Déli Vízbázis 50 éves elérési idejű hidrogeológiai "B" védőövezetének része. Ez a besorolás azt jelenti, hogy ha itt szennyeződik a talaj, akkor az 50 év alatt elérheti az ivóvíz kutakat is. Mivel a szennyezés valószínűleg évtizedekkel ezelőtt, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, (a névváltás után BUDA-FLAX Budakalászi Textil Rt.) fénykorában történhetett, a mérgező anyagok ez alapján már közel járhatnak az ivóvíz kutakhoz, ahonnan 14 dunakanyari település ivóvize származik - írja a Telex.hu.