Nem a "japanizálódástól" (Japanisation), sokkal inkább a "magyarizálódástól" (Hungarisation) kell tartanunk - fogalmazott Steen Jakobsen budapesti sajtótájékoztatóján. (Ezzel arra utalt, hogy az EU egésze minden IMF által megfogalmazott, a válság kezelésére tett ajánlást ignorált. A szakember a magyar jelentés végigolvasását is ajánlja egy posztjában, ugyanis szerinte így járhat Európa is, ha semmin sem változtat.)

Magyarországról beszélve a szakember elmondta: a magyar kormány nagyon veszélyes úton halad, ráadásul nincs exit-terve sem. Szerinte, ami a magyar deviza mostani leértékelődése körül zajlik, nem elsősorban a Fed QE programjának visszafogása miatti piaci aggodalmak okozzák, jóllehet, az elmúlt időszakban más feltörekvő piacon is hasonló gyengülési folyamat indult. A szakember szerint a magyarországi problémák 70 százaléka magyar specifikus, és nem külső okokra vezethető vissza, ez főleg annak az eredménye, hogy a kormány nem használta ki az elmúlt éveket arra, hogy valós szerkezeti reformokat hajtson végre.

Ami viszont szerinte közös a feltörekvő piacok esetében, hogy - Kína kivételével - sehol sem sikerült valós reformokat végrehajtani és ez az, ami visszaütött az elmúlt hetekben más ország esetében is. Jakobsen szerint, ha a Fed lépései állnának e piaci reakciók mögött, akkor ez már tavaly is megtörtént volna.

Egy új fogalom definíciója

A "magyarizálódás"-ként (Hungarisation) említett folyamatok között az egyébként szükséges és végre nem hajtott strukturális reformok mellett a jegybank és a monetáris politika függetlenségének hiányát és annak megfelelő mandátumát hiányolta, a fiskális politikát érintően szerinte gond, hogy a magyar kormány a költségvetési kiigazítást nagy adóemelésekkel oldotta meg a kiadások csökkentése helyett.

Veszélyes folyamatnak nevezte és a magyar gazdaság kockázatai között említette a háztartások terheinek könnyítését, amelyet a kormány főleg a piaci folyamatokba történő beavatkozásokkal old meg (pl. erőltetett rezsicsökkentés), továbbá a bankokra terhelt hatalmas adóterhet és a bankszanálási folyamatok tisztázatlanságát. A főleg külföldi bankok terheinek növelése és az őket szankcionáló intézkedések Jakobsen szerint azért kockázatosak, mert Magyarország adósságának 45 százaléka külföldi kezekben van, azaz az ország még mindig jelentősen függ a külföldi finanszírozástól. Továbbá még mindig magas a nemteljesítő hitelek aránya.

Csökkenő versenyképesség, elolvadt bizalom

Jakobsen kiemelte még a kormány intézkedései miatt elveszett bizalmat is, valamint, hogy az elkölthető reáljövedelem nagysága egyre csökkenő trendet mutat, továbbá az ország versenyképessége is egyre csökken. Jakobsen kiemelte, hogy a régiónk környező országaihoz képest is leszakadóban van hazánk és megjegyezte, hogy Magyarország az egyetlen ebben a régióban, amelynek gazdasága még nem érte el a 2008-as GDP szintet.

A magyar gazdaság kilátásainak folyamatairól nyilatkozva nem rajzolódott ki valami derűs kép: szerinte a magyar gazdaság növekedése 1-1,5 százalék között lesz - amelyen belül az optimistább kilátásokat a kormányzati előrejelzésekhez kötötte -, a hiányszintet szerinte nehéz lesz tartania a kormánynak, miután ennek forrását vélhetően továbbra is főleg a magánszektortól való elvonásokkal próbálja majd megteremteni, az államadósság jelentősebb csökkenésével nem számol, míg az inflációban enyhe növekedést valószínűsít. Az euró/forint árfolyamában 2014 végére 5-10 százalékos gyengüléssel számol. Befektetői szempontból nézve szerinte a magyar helyzet a legrosszabb kombináció, amit a világon látni lehet.

Kína sem mindenható

A nemzetközi kitekintésében megemlítette, hogy a szuverén adósságválságot a feltörekvő piaci válság követte, ami szerinte egy várható folyamat volt. Ennek kapcsán aggasztónak tartotta, hogy az ázsiai országokban 2009-től erőteljesen külön vált a beruházási ráta a reál-GDP növekedéstől. Kínában például átlagosan 6 százalékkal növekedtek a beruházások 2011-13 között 2005-07-hez viszonyítva, ugyanakkor azonban az átlagos növekedés 4 százalékkal visszaesett. Az ilyen trend szerinte komoly gondokhoz vezethetnek, ha tovább esik a befektetések megtérülése.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy Kína és Ázsia a világ növekedésének a 66 százalékát adták eddig, de ez a továbbiakban már nem lesz  fenntartható és úgy vélekedett, hogy ez egy régóta érő korrekciót eredményezhet. Jakobsen úgy véli, hogy ezen országok ugyanakkor próbálnak egy kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb növekedési modellre is átállni, a korábbi exportvezérelt növekedésről a belső piacaikra támaszkodó bővülésre váltani, amit azzal szemléltetett, hogy a folyó fizetési mérlegek többletei a BRIC országokban kezdenek eltűnni.

Az európai folyamatokról beszélve a vezető elemző komoly veszélyt lát a deflációs környezet kialakulásában, és aggaszónak nevezte a valutaövezetben a rendkívül alacsony hitelkeresletet. Az USA-val kapcsolatban egyrészt az emelte ki, hogy bár bizonyos szempontból az amerikai gazdaság versenyképesebbé vált, de például a munkaerő-piaci folyamatokat tekintve jelentős javulásról nem lehet beszélni. Bár a statisztikai adatok javuló foglalkoztatást mutatnak, de ezzel párhuzamosan a munkaórák száma is csökken.

QP | Quality Placement