A jegybank monetáris tanácsa holnapi hatállyal 50 bázisponttal 8,00 százalékra emelte az alapkamatot. Az elemzők között néhány napja végzett felmérések 25 bázispontos emelést valószínűsítettek, míg a Reuters által megkérdezett devizapiaci kereskedők inkább az 50 bázispont felé hajlottak. A kamatemelés nyomán korrigált a hazai deviza: a részben a hazai és a törökországi kormányválság hírére 261-ig emelkedő euróárfolyam 259,50 alá is benézett, a dollár 164,50, a svájci frank 165 alá került. Ezek a jegyzések ugyanakkor még mindig magasabbak a péntek délutáni 257,70, 163,40 és 163,90-es szinteknél. A kamatdöntéshez kiadott közlemény szerint a monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot az idén és jövőre a potenciálistól elmaradó növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemzi. A költségvetési kiigazítás inflációs hatása kifutóban van, azonban az infláció mérséklődését hazai és nemzetközi eredetű költségsokkok is fékezik. A testület többször is hangsúlyozta, hogy a költségsokkok átmeneti inflációs hatásait nem kívánja ellensúlyozni, de kiemelt figyelmet fordít az esetlegesen kialakuló áttételes hatásokra. Bár az eddig bekövetkezett inflációs sokkok jól körülhatárolható körben jelentkeztek, az inflációs kockázatok növekedése irányába mutat, hogy az újabb sokkok – különösen a termelői energiaár és a bérköltség emelkedése – tartósabban és szélesebb körben éreztethetik inflációs hatásukat. A 2008. januári béradatok szerint a garantált bérminimum és a minimálbér emelése a vártnál jobban emelte a versenyszférában az átlagkereseteket, ami annak ellenére is növeli a költségoldali inflációs nyomást, hogy a foglalkoztatás csökkenése következtében a munkapiac lazul. A költségsokkok másodlagos inflációs hatásainak kockázatát fokozza a lassú dezinfláció, emiatt ugyanis a várakozások magas szinten maradhatnak. Az elmúlt hónapban a magyar állampapírpiaci hozamok az összes lejáraton jelentősen emelkedtek - húzza alá a tanács kommentárja. Az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi megrázkódtatásokhoz kapcsolódóan tovább folytatódott a kockázatok átárazása, ami a kockázatosabb pénzügyi eszközök esetében jelentős hozamemelkedéssel járt. A hazai állampapírpiaci hozamok emelkedésében ugyan nem fundamentális tényezők is szerepet játszhattak, azonban egyértelműen látszik, hogy a forintbefektetésektől elvárt prémium is megemelkedett. A monetáris tanács megítélése szerint a 3 százalékos célnál tartósan magasabb infláció kockázata, valamint a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium emelkedése szükségessé teszi a jegybanki alapkamat emelését. A testület a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére - hangsúlyozza a dokumentum.