Az államháztartás 2011-es hiánya az NGM végleges adatai szerint 1734,4 milliárd forint volt - szemben az eredetileg tervezett 987,4 milliárd forinttal. A hiány jelentős részben a nem várt kiadások miatt nőtt meg - Mol-kivásárlás, önkormányzati konszolidáció, MÁV- adósságátvállalás, MFB-tőkeemelés - de a most nyilvánosságra hozott számokból az is kitűnik, hogy a bevételi oldal sem teljes mértékben alakult a tervezett szerint.

Figyelmeztető jel 2012-re a nemzetgazdasági tárca számára, hogy 2011-ben a főbb adóbevételeket túltervezték. A 2011-es gazdasági növekedést a Matolcsy György vezette gazdasági tárca 3 százalékra tervezte - így számoltak a költségvetés eredeti tervezetében - ezzel szemben a növekedés várhatóan 1,4 százalék volt. Hasonló a helyzet a jövő évi büdzsével - a végül elfogadott számok 0,5 százalékos növekedésre épülnek - valójában nem minden számon vezették át az előrejelzés módosítását, hiszen a beterjesztett büdzsé eredetileg 1,5 százalékos növekedéssel számolt 2012-re. A mostani előrejelzések átlaga szerint idén nem lesz növekedés - sőt egyre nagyobb a valószínűsége a visszaesésnek.

Nem alakultak teljes mértékben a tervezett szerint az államháztartás tavalyi bevételei, figyelmeztető jel 2012-re a nemzetgazdasági tárca számára, hogy 2011-ben a főbb adóbevételeket túltervezték. Az államháztartás 2012-es hiánya az NGM végleges adatai szerint 1734,4 milliárd forint volt, szemben az eredetileg tervezett 987,4 milliárd forinttal − ebben a nem várt kiadások mellett a bevételi oldalnak is komoly szerepe volt.

A társasági adóbevételek 15, az evabevételek 12 százalékkal, a legnagyobb súlyú áfabevételek pedig 13 százalékkal maradtak el a tervezettől. Utóbbiból 2219,45 milliárd forint folyt be 2011. január és december között, ami 94 milliárd forinttal marad el az előző évitől és mintegy 340 milliárddal az eredeti tervtől. A jelentős áfaelmaradást jelentős részben magyarázza az Európai Bíróság tavaly év közben született ítélete, amely mintegy 250 milliárd forintnyi, korábban jogtalanul beszedett áfa visszafizetésére kötelezte a magyar államot.

A fogyasztási adó felültervezése ellenére a jövedéki adót jobban sikerült megtervezni, itt az évközi emeléseknek is köszönhetően végül csak 0,7 százalékos volt az elmaradás. Az ebből származó bevétel döntő részét − közel 57 százalékát − az üzemanyagok utáni 501 milliárd forintos befizetés tette ki, ami 10,4 milliárd forinttal (2 százalékkal) alacsonyabb az előző évinél. A dohánytermékek jövedékiadó-bevétele 287,2 milliárd forint volt, ami 25 milliárd forinttal (9,5 százalékkal), a szeszes italoknál regisztrált 86,9 milliárd forint pedig 4 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal magasabb a bázisnál.

Adóbevételek 2011-ben (milliárd forint)
201020112011ÉvesVáltozás
(terv)(tény)változása tervhez képest
Társasági adó323,4372,0316,6-2,1-14,9
Cégautóadó25,928,125,3-2,4-10,1
Energiacégek különadója17,020,016,9-0,6-15,6
Eva181,9196,1172,3-5,3-12,2
Energiaadó16,917,017,32,21,5
Bányajáradék108,988,0111,52,426,7
Játékadó53,451,351,6-3,30,7
Bankadó182,3187,0186,52,3-0,3
Különadók151,7161,0171,913,36,8
Áfa2313,62558,02219,5-4,1-13,2
Jövedéki adó856,5881,1875,12,2-0,7
Regisztrációs adó30,032,334,514,86,7
Népegészségügyi termékadó--3,2--
Szja1767,91363,01382,8-21,81,5
Illetékek83,588,575,3-9,8-14,9
Háztartási alkalmazottak adója0,01,03,7-270,0
98 százalékos különadó0,01,03,7-270,0
Költségvetés összes bevétele8464,78280,98329,2-1,60,6
Tb-járulékok2838,43169,73211,713,21,3
Forrás: Forrás: NGM

A szja-bevételeket a lassabb növekedési pálya ellenére és a jelentős adóváltozások dacára jól tervezte meg az NGM. Az eddigi adatok szerint családi adóalap-kedvezményt 2011-ben havonta átlagosan valamivel több mint 810 ezer adózó vett igénybe, ami összesen 156 milliárdos adócsökkentést jelentett (ilyen kedvezményt várhatóan további 100 ezer magánszemély érvényesít május 20-ig adóbevallásában). Az szja-bevételek 2010-hez képest 404 milliárd forinttal csökkentek tavaly, ebből "csak" 156 milliárd magyarázható a családi kedvezménnyel, vagyis a csökkenés nagyobb részét az átlagnál magasabb keresetűek élvezték. A kormány ezért számított a fogyasztás felpörgésére, ám beigazolódtak azok a nem kormányzati jóslatok, hogy az átlagnál magasabb jövedelműek a többletjövedelmüket nem(csak) fogyasztásra fordítják.