A gödöllői székhelyű, napelemes rendszerek tervezését és telepítését végző Energiatakarék SLR Kft. szerint az nagyon fontos változás, hogy néhány hónap múlva megváltoznak a napelemes rendszerek telepítésére vonatkozó, eddig kedvező feltételek. Jelenleg akár 50 százalékos állami támogatás is igényelhető egy-egy ilyen beruházáshoz, és a kész rendszerrel az illetékes áramhálózati céggel úgynevezett szaldós elszámolással lehet szerződni.

Ez utóbbi két dolgot jelent: egyrészt, hogy a háztáji napelemes rendszer éves termelését összevetik a háztartás éves fogyasztásával, és a különbözetet a szerződött felek pénzben kiegyenlítik egymás felé, másrészt viszont a napelemes rendszer pillanatnyi túltermelését (azt az energiamennyiséget, amit a fogyasztó azonnal nem fogyaszt el) a hálózat átveszi és ingyen tárolja - vagy addig, míg a fogyasztó azt vissza nem kéri (illetve: legkésőbb az éves elszámolásig, amikor a feleknek ezt az egyenleget egymás felé rendezniük kell).

QP | Quality Placement

A legtöbb napelemes rendszert úgy méretezik, hogy a termelése fedezze az adott háztartás éves fogyasztását. Az áramtermelés azonban nem egyenletes, nyáron a télinek háromszorosa is lehet, ezért csak a teljes mennyiség 30-40 százalékát tudják felhasználni a tulajdonosok közvetlenül a napelemről. A többit feltöltik az elektromos hálózatba, majd visszavásárolják, amikor szükségük van rá - magyarázta a rendszer működési logikáját Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

Július 1-től változás jön az elszámolásban

E szaldós elszámolást július 1-től a bruttó elszámolás váltja fel. Pontosabban: a szaldós elszámolás 2023 december 31. után szűnik meg, viszont az Otthonfelújítási Programon belül valóban június 30. a változás időpontja. Aki viszont a napelemes beruházását önerőből valósítja meg, annak 2023 végéig marad a szaldós elszámolási rendszer.

Ahogyan azt a WagnerSolar szakembere elmagyarázza:

Ez a változás azonban így is, úgy is azt jelenti, hogy az áramszolgáltató már nem ingyen tárolja majd a napelemes rendszerek többlettermelését, hanem a hálózatba feltöltött energiáért kevesebbet fizet, mint a hálózatból vételezett energiáért számláz. Ami praktikusan azt jelenti, hogy mostantól nehezebbé válik "lenullázni" a villanyszámlát és ezzel egyidejüleg kitolódik az ilyen rendszerek, beruházások megtérülési ideje. Kujáni. Péter szerint az emberek varázsszóként tekintenek a szaldós elszámolásra, mert a legtöbb napelemes rendszert telepítő, kivitelező cég nullás villanyszámlát ígért, és ezt a bruttó elszámoási rendszerben sokkal nehezebb teljesíteni.

A szakember viszont úgy látja, hogy a változást érdemes egy kicsit más nézőpontból is megvizsgálni. Például úgy, hogy a napelemes rendszer mindenekelőtt egy beruházás, aminek a megtérülése több tényezőtől is függ. A központi kérdés, hogy mennyi idő alatt takarítható meg a beruházás összege - "nullás villanyszámlával vagy anélkül" - fogalmazott Kujáni.

Egy átlagos magyar háztartás - az Energiatakarék modellezése alapján - a bruttó elszámolással havonta mintegy a villanyszámláján keletkező fogyasztási érték kétharmadát képes megtakarítani, amiért cserébe - az otthontámogatási programnak, illetve a tervben lévő, kifejezetten a háztáji napelemekre összpontosító minisztériumi pályázatnak köszönhetően - a beruházás akár több mint egy millió forinttal is kevesebbe kerülhet. A szakértő számítása szerint , ha e különbözetet befektetnék, többet nyerhetnének a hozammal, mint a szaldós elszámolással.

Mennyi idő alatt térül meg?

Egy optimális rendszer, támogatások nélkül, de szaldó elszámolással többnyire 10-12 év alatt megtérül. Ha ugyanezt a rendszert bruttó elszámolással működtetjük, akkor a megtérülési idő támogatás nélkül 16-18 év lesz. Ez csökkenthető az 50 százalékos támogatással 8-9 évre - magyarázta Kujáni Péter. Hozzátette: a bruttó elszámolású rendszerek esetében gyakorlatilag megtérülési hátrányt okoz a háztáji erőművesnek, ha a hálózatba fel kell töltenie a megtermelt energiamennyiségét, ezért érdemes e mennyiség csökkentésére törekedni.

Vagyis arra, hogy a napelemek által megtermelt áramot minél inkább közvetelnül a termelő háztartás használja fel. Ennek egyik jól bevált módszere lehet, ha a programozható elektromos eszközök (például bojler vagy fagyasztóláda) áramfelhasználásának nagyobb részét a nappali, "túltermelési" időszakokra időzítik. De el kell gondolkodni az energiatárolás egyéb lehetőségein is.

Kujáni azt tanácsolja a napelemet tervezőknek, hogy használjanak hibrid invertert, mert azzal a rendszer képessé tehető a hálózatra és akkumulátorra termelésre is. Így a háztáji rendszerhez később bármikor könnyebben csatlakozható egy megfelelő akkumulátor, amiben nappal eltárolható az éjszakai áramfogyasztásnak megfelelő energiamennyiség. Erre a célra szerinte ma már egy kisebb, 11-12 kWh-s lítiumos akkumulátor is tökéletesen megfelel.