A 2008-as gazdasági válsághoz képest felkészültebben érte hazánkat a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború – mondta Buda Sándor, az MFB Invest Zrt., valamint EXIM Invest Zrt. vezérigazgatója a Napi.hu Válságálló-e Magyarország? konferencia Nyertesek és vesztesek a 20-as évek elején című panelbeszélgetésén. A vállalatok rugalmasságán és digitális felkészültségén múlott, hogy mekkora kihívást jelentett a válságok miatti átállás.

A panelbeszélgetés résztvevői eltérő véleményeket fogalmaztak meg arra a kérdésre, hogy „Vannak-e nyertesei az elmúlt három évnek?”.

Lentner Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára szerint nincsenek nyertesei az elmúlt válságciklusnak.

Bár vannak olyan gazdasági területek – mint például a távközlés –, amelyeknél úgy tűnt, hogy nyertek az elmúlt 3-4 évben, de valójában nem. „2022 őszén a magyar gazdaság a válságból az összeomlás határához érkezett”, amelyet csak a Magyar Nemzeti Bank és a kormány összehangolt segítségével tudott megakadályozni – tette hozzá.

Sikeres év volt, de sokkal sikeresebb is lehetett volna.

– tette hozzá, kiemelve, hogy a magyar válságreakció talán most volt a legjobb az elmúlt száz évben, ugyanakkor termelékenység és hatékonyság tekintetében van még mit javítani nemzetközi összehasonlításban.

„A magyar gazdaság védtelen”, ezért ha nagyobb lett volna a termelékenység és hatékonyság, akkor nem lett volna 25 százalékos az infláció.

Olyan folyamatok indultak, amelyeknek egyébként is be kellett volna indulni takarékossági okok miatt.

– mondta Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Magyarországon az egységnyi GDP előállításához használt energia majdnem a duplája az EU-s átlagnak. Ezért is fontos szerinte a takarékosság, amit „most kényszerből kellett meglépni”.

Az infláció gyakori változása a vállalkozások tervezési lehetőségeit is bizonytalanná tette.

Mindig van valamilyen válság

– ezt már Szabó László, a HOLD Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke mondta, aki szerint ez a világ természetes rendje, a válságot pedig a vállalatoknak és az országok vezetésének tudni kell megfelelően és hatékonyan kezelni.

Úgy véli, hogy minden országban anticiklikus gazdaságpolitikát kellene folytatni, ugyanis „akkor tudnák kezelni a bekövetkező gazdasági változásokat, akár válságokat is”.

Az anticiklikus gazdaságpolitika legfőbb jellemzője az egyensúly és a növekedés együttes megléte.
  • Az egyensúlyt vizsgálnunk kell külső és belső dimenzióban egyaránt.
  • Ebben a rendszerben működő fiskális politika akkor takarít meg, amikor a vállalati és a háztartási szektorok a legtöbbet beruháznak és fogyasztanak.

Jobbágy Sándor szerint a jó alkalmazkodóképesség miatt a magyar gazdaság gyorsan tudott reagálni mindkét nagy válságra. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője egyetértett a ciklikusság megjelenésével, ugyanakkor a vállalatok 40 százaléka számol be ellátási lánc problémákról, mivel nem érkezik elegendő mennyiségű nyers- és alapanyag a vállalkozásokhoz. Bár ez az arány volt már magasabb is, még mindig tízszer annyi, mint amennyi a koronavírus megjelenése előtt volt.

„Nem lehet teljesen elválasztani a Covid-ot és háborút” – tette hozzá.

Azt persze nem tudjuk, hogy mitől és mikor lesz rossz

– húzta alá Szabó László, aki úgy véli, hogy a külső körülményeket nem lehet előre tervezni.

Buda Sándor, az MFB Invest Zrt. és az EXIM Invest Zrt. vezérigazgatója szerint ketté kell választani a 2020-as évek válságait.

  • Egyrészt volt a koronavírus-járvány, ahol – bár a piac szűk szegmense –, de tudott profitálni, ilyenek voltak például a futárszolgálatok és az otthoni munkavégzéshez kapcsolódó területekkel foglalkozó vállalatok is,
  • Másrészt az orosz-ukrán háború, amely nem kedvez az olyan gazdasági adottságokkal rendelkező országoknak, mint Magyarország, amely energiát importál és feldolgozott termékeket exportál – ez ugyanis Buda Sándor szerint kicsit erősebben rázta meg a magyar gazdaságot a földrajzi közelség és gazdasági ráutaltság miatt.

A beszélgetés zárásaként szó volt a magyar vállalatok felkészültségéről és reakcióidejéről is.

A résztvevők szerint ketté kell választani a kérdést,

  • egyrészt vannak a multik, akik kiválóan reagáltak mindkét válságra,
  • a kkv-szektor ehhez képest sokkal nehezebb helyzetben volt.

Utóbbinak azért volt nehéz helyzete, mert „a kormány arra szocializálta a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy nem kell megoldani a problémát, majd az állam segít”. A kormányzati szektor például a növekedési hitel programmal is ezt ösztönözte – mondta Lentner Csaba és Jobbágy Sándor.

Virág Barnabás: Nincs mese, helyre kell állítanunk a megbomlott egyensúlyt

A megbomlott egyensúlyt helyre kell állítanunk, az infláció csökkentését és a külső egyensúlyi pozíciónk javítását pedig 2024-ben is folytatni kell Virág Barnabás szerint. → Bővebben