Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az események felgyorsulását az egyesült államok külügyminisztere, Anthony Blinken felhívása indította, amiben január 24-én arra utasította az amerikai követség dolgozóit és családjaikat, hogy térjenek haza Ukrajnából. A külügyminisztérium ezt tanácsolja az országban tartózkodó polgárainak is, és ezt az elvet követi az Egyesült Királyság is, akik élen jártak az ukrán katonák felfegyverzésében. A francia külügyminisztérium sem tanácsolja az Ukrajnába történő beutazást.

Joseph Borrel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a diplomaták visszahívására reagálva azt mondta, az Unió egyelőre nem tart indokoltnak hasonló lépéseket. Véleménye szerint szükségtelen dramatizálása ez a helyzetnek, amíg a tárgyalások folynak, "és azok továbbra is folynak."

Az ukrán fél szintén aggodalmát fejezte ki a képviselet hazahívásával kapcsolatban. Oleg Nikolenko, ukrán külügyminisztériumi szóvivő szerint, a nem történt radikális változás határaikon, az amerikai kivonulást túl korainak, és túlságosan óvatosnak ítélte, ami fölösleges aggodalmakra adhat okot.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eközben bejelentette, hogy egy 1,2 milliárd eurós (432 milliárd forint) sürgősségi csomaggal igyekszik támogatni Ukrajnát, de a németek továbbra is kitartanak amellett, hogy kríziszónába nem küldenek fegyveres támogatást. Európai haderő híján, továbbra is a NATO-ra és az USA-ra hárul az Oroszország elleni védekezés katonai része.

A NATO közleményben taglalta a keleti front megerősítésére tett lépéseit: Dániából, Spanyolországból Litvánia és Bulgária területére érkezik légierő, és csatahajók a Balti-tengerre, a Franciák pedig készek katonákat küldeni Romániába, NATO fennhatóság alá. Mostanra az is tényként kezelhető, hogy az amerikaiak sem tartózkodnak a fegyveres összecsapástól. Mintegy 5000 katonát ígérnek csatarendbe állítani a NATO-n keresztül, de ha tovább romlik a helyzet, akkor nem riadnak vissza a szám megtízszerezésétől sem. A 100 ezer katonát határra telepítő Oroszország kitart amellett, hogy nem tervezi Ukrajna megszállását, szerintük a NATO provokálja a konfliktust és továbbra is várják a választ követeléseikre.