Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az idén és jövőre is 4 százalék fölött lesz a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint, a gazdaság pedig csak 2011-ben növekszik éves szinten, jövőre még 0,5 százalékos zsugorodás várható. A deficitprognózisok azt jelentik, hogy az EB szerint nem tartható a kormány által megcélzott 3,9, illetve 3,8 százalékos hiány, ráadásul a bizottság most még sötétebben látja a helyzetet, mint fél évvel korábban, amikor 2009-re 3,4, 2010-re 3,9 százalékkal számolt. (Igaz, a magyar mutató még így is sokkal jobb lenne az Európai Unió egészére beígért 6,9, illetve 7,5 százaléknál.)

Összességében a bizottság sok bizonytalansági tényezőt lát a magyar gazdaság alakulásában; az értékelés úgy kezdődik, hogy a 2008 őszén kirobbant válság törékeny állapotban találta Magyarországot, amit egyebek közt a megelőző években csökkenő termelékenységre, a laza költségvetésre, a magánszektor növekvő eladósodására, mindenekfölött a külföldi devizában jegyzett adósságok gyors emelkedésére vezetnek vissza. Az EB elismerte, hogy a 2006 közepén megkezdett fiskális politika 3,8 százalékra szorította le tavaly a deficitet, de hozzátette: a lépések a bevételek növelésére fokuszáltak és nem a kiadások szerkezeti reformokra támaszkodó leépítésére, ami hozzájárult ahhoz, hogy a GDP-bővülés még a régi EU-tagokéhoz mérten is alacsony maradt, nemhogy a szomszédos országok többségéhez képest.

A zsugorodó reálbérek és a munkaerő-piaci bizonytalanság miatt a háztartások fogyasztási kiadásai több mint 10 százalékkal csökkennek 2008-2010-ben, ez idő alatt a beruházások is visszaesnek (ez alól az uniós forrásokból finanszírozott infrastrukturális beruházások jelenthetnek kivételt). A nettó export pozitívan járul majd hozzá a növekedéshez, ám mindent összevéve 2009-re 6,5 százalékos GDP-csökkenést vár az EB (tavasszal még csak 6,3 százalékos mínuszt jeleztek). A folyó fizetési mérleg látványos javulását az import visszaszorulásával magyarázza a jelentés - ezen a téren nem várnak további előrehaladást 2010-ben.

Az államháztartás bevételei az idén reálértékben mintegy 6 százalékkal, jövőre 4 százalékkal esnek vissza, nagyrészt az adóalap, kisebb mértékben az adóék szűkülése miatt. Ebben az évben és jövőre is érzékelhetően ellensúlyozzák ezt a nyugdíj-, illetve társadalombiztosítási reformok, valamint számos egyéb takarékossági intézkedés, például a bérek befagyasztása a közszférában. Az idei deficit valószínűleg azért lépi túl a 3,9 százalékos célt, mert az apadó vállalati profitok nyomán csökkennek az adóbevételek, jövőre viszont az önkormányzatok tervezettnél nagyobb hiánya ronthat a helyzeten, de lefelé módosította a prognózist az is, hogy az EB - a részletes intézkedések ismeretének hiányában - egyelőre nem veszi figyelembe a MÁV támogatásának mérséklését. A bizottság szerint az egészségügyi rendszer finanszírozása miatt is magasabbak lesznek a 2010-es kiadások a költségvetési tervezetben szereplőnél.

A 2010-es, majd a 2011-es büdzsét veszélyezteti, hogy hosszabb távon nem tarthatók fenn egyes mai intézkedések (mint például a közszféra béreinek befagyasztása vagy a szerkezeti reformok nélküli kiadáscsökkentések). Az a kockázat is fennáll - teszi hozzá a jelentés -, hogy 2010-ben sem alakulnak kielégítően a vállalati profitok, ezért a bevételek kisebbek lesznek a tervezettnél. A rákövetkező évben pedig az MNB veszteségeinek kompenzálása, valamint a személyijövedelemadó-sávok módosításának hatása miatt maradhat még mindig bőven a 3 százalékos uniós plafon fölött a várható hiány.

A GDP-arányos államadósság számottevően növekszik 2009-ben - áll az EB jelentésében -, jövőre pedig a 80 százalékot súrolva ér csúcsra, ezzel a legmagasabb arányt éri el a kelet-közép-európai térségben. 2010 végétől az előrejelzés szerint csökkenésnek indul a mutató, nagyrészt a felhalmozott eszközök felhasználása nyomán, bár lehet, hogy részben e trend ellen hatnak majd az uniós finanszírozási kötelezettségek.