A Napi Gazdaság cikke

- A Freedom House Europe és a Transparency International (TI) a közelmúltban üdvözölte, hogy újraindulhatnak az egyeztetések a párt- és kampányfinanszírozás rendezéséről. Ez már a sokadik próbálkozás lehet. Mi kellene ahhoz, hogy az egyeztetések ne fulladjanak újra kudarcba?
- Mindenekelőtt politikai elkötelezettség. Az átlátható rendszerhez szükséges változtatásokat 2006-ban tette közzé az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, azóta több fórumon megvitatták őket, de sikertelenül. A legtöbb vita arról szól, hogy mennyi közpénzt költsünk pártokra és kampányokra, azaz mekkora állami támogatásban részesüljenek, és hol húzzuk meg a kampányköltések határát. Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a költési limit alacsonyan tartása nem kevesebb, hanem átláthatatlan kampányköltségekhez vezet - mind a bevételi, mind a kiadási oldalon radikális növelésre van szükség. Ez nem azt jelenti, hogy többet költenénk a pártokra és kampányokra, hanem azt, hogy amit eddig trükkökkel kellett kigazdálkodni, legálissá válna. Ezt minden politikus tudja - másfél éve erről törvényjavaslat is készült, amit eddig nem vitatott meg az országgyűlés. E helyzetben mindannyiunk feladata, hogy kikényszerítsük a változást azzal, hogy folyamatosan napirenden tartjuk az ügyet.

- Az Antikorrupciós Koordinációs Testületet (AKT) a kormány hozta létre 2007 nyarán, hogy tanácsadó szervként segítse a korrupcióellenes program megtervezését és végrehajtását. Miért döntött úgy, hogy decemberben - többedmagával - kilép a testületből?
- Kiüresedett a testület munkája: rendszertelenné váltak az ülések, és 2008 februárja óta nem történt más, mint a már elkészült korrupcióellenes stratégia kiegészítése, kozmetikázása. Az AKT története szintén a politikai elkötelezettség hiányát mutatja: aktív munka az előttünk álló feladatok meghatározásáig, és hirtelen megtorpanás a végrehajtás előtt. A testület eleinte valóban hatékonyan működött, a titkárság készítette elő a stratégia és a cselekvési terv munkaanyagait, amelyeket a testület tagjai véleményeztek, kiegészítettek. A tagok jóváhagyását élvező anyag nyilvános, de tudomásunk szerint a kormány még nem is tárgyalta. Eközben a kormányfő drasztikus korrupció elleni fellépésre készül, amelynek részleteiről egyelőre nem sokat tudunk. Bízom benne, hogy a tervezett intézkedéscsomag a már elkészült korrupcióellenes stratégián alapul, hiszen az a dokumentum szakmailag megfelelő.

- Kormányzati kijelentések szerint a korrupcióellenes koncepció társadalmi vitája néhány héten belül elkezdődhet, majd ennek alapján a törvényjavaslat akár már tavasszal az országgyűlés elé kerülhet. Ön szerint tartható a tervezett ütem?
- Elvileg igen. Amikor az AKT elindult, négy hónap alatt kellett korrupcióellenes stratégiát készíteni a semmiből, úgy, hogy helyzetelemzésünk sem volt, de sikerült végrehajtani a feladatot. Ha a közérdekű bejelentők védelméről szóló szabályozásra gondolok, akkor most is hasonló helyzettel állunk szemben. A koncepciónak hazánkban nincsenek gyökerei, a "semmiből" kell létrehozni, de ez nem lehetetlen. A kérdés az, hogy egy pár hetes társadalmi egyeztetési folyamat elég lesz-e az elfogadottságához. Ha azt szeretnénk, hogy az új rendszer hatékonyan működjön, akkor a közszféra dolgozóinak sajátjuknak kell érezniük az ügyet - ehhez pedig idő kell.

- Szükség van-e korrupció elleni kormányzati hivatalra?
- Igen, szükség van egy olyan "egységre", amely megfelelő felhatalmazással és eszközökkel rendelkezik a korrupciós ügyek kivizsgálására. A nemzetközi tapasztalat alapján az antikorrupciós ügynökségek - amennyiben valóban függetlenek és megfelelően működnek - hatékonyan lépnek fel a korrupció ellen. Az is tény, hogy amint elkezdenek hatékonyan működni, hamar szembekerülnek a politikai elittel. Sokszor felmerül a kérdés: ez az antikorrupciós ügynökség új szerv legyen-e vagy egy meglévő hatóságon belül hozzuk létre. Nem vagyok híve új hivatalok létrehozásának, mert megfelelő felhatalmazás hiányában könnyen válhatnak látszattevékenységet végző irodákká. Ugyanakkor a meglévő intézményeink nem képesek hatékonyan fellépni a korrupció ellen, hiszen évente összesen mintegy 350 vesztegetéses eset kerül bíróság elé - ez nyilvánvalóan töredéke a valós ügyleteknek. Az ügyészség reformjával akár a létező struktúrát is kihasználhatnánk.

- Milyen megoldásokkal növelnék a politika elkötelezettségét?
- Többféle módszert kell együttesen alkalmazni ahhoz, hogy a politika érezze, a választópolgárok változást várnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a TI önmagában kevés a reformok kikényszerítéshez. A politikai elkötelezettség növelésének egyik módja, hogy felhívjuk a figyelmet a visszaélésekre. A médiumokkal kötött partnerségünk éppen azt a célt szolgálja, hogy minél több párt- és kampányfinanszírozással kapcsolatos visszaélést tárjunk fel. Egy másik módszer lehet a monitorozás, azaz figyelemmel kísérjük, hogy mennyire tartják be a jogszabályokat, mire költik a közpénzeket. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény erre rendkívül jó módszereket kínál. Emellett szakmai javaslatainkat eljuttatjuk a döntéshozókhoz az új jogszabályok előkészítésekor vagy a már meglévő törvények változtatásakor. A politika akkor változtat, ha a választópolgárok maguk is fontosnak tartják a korrupció elleni fellépést.

- Milyen célokat tűzött ki maga elé a TI 2009-re?
- Stratégiai célunk a minél hatékonyabb kormányzás kikényszerítése. Főként érdekérvényesítő és monitorozó tevékenységeket tervezünk, elsősorban a párt- és kampányfinanszírozásnál és a közbeszerzéseknél. A két terület egymással szorosan összefügg és magas korrupciós kockázatot rejt. Szeretnénk folytatni az igazságszolgáltatás reformjáról szóló hasonló konzultációsorozatunkat, és megteremteni egy korrupciós jogsegélyszolgálat alapjait is. Idén a szakmai programok mellett fontos stratégiai célunk az üzleti szférában a partneri kapcsolataink erősítése. Az idén indítjuk a Vállalati Támogatók Fórumát, az elkötelezett cégvezetőkből álló közösséget, amelynek célja egyrészt az üzleti szféra problémáinak becsatornázása a TI érdekérvényesítési folyamataiba, másrészt a megfogalmazott javaslatok minél szélesebb körű terjesztése.

- A TI 2008-as korrupcióérzékelési indexe alapján Magyarországon a korrupciós helyzet egyre kedvezőtlenebb. Mi romlott és miért?
- Inkább úgy fogalmaznék, hogy minden ugyanúgy maradt, miközben más országokban történtek hatékony korrupcióellenes intézkedések. Maga az index az előző két év átlagát tükrözi, de ha megnézzük a magyar eredményeket, akkor az utóbbi nyolc évben nem igazán változott a pontszámunk. Mindeközben a régiós átlag lassan, de biztosan növekedett. Ez azt jelenti, hogy ha továbbra sem teszünk erőteljes lépéseket a korrupció ellen, akkor Magyarország hamarosan elveszíti régióbeli kedvező pozícióját. A korrupciós helyzet egyébként tükröződik a gazdasági mutatókban is, ha a korrupcióérzékelési mutatónk továbbra is az 5-ös pontszám körül marad az 1-től 10-ig terjedő skálán (10 a legtisztább, 1 a legfertőzöttebb országoknak jár), akkor valószínű, hogy versenyképességünk tovább romlik, és a régióban az átláthatóbb országok szimpatikusabb befektetési célpontokká válnak.

- Hogyan lehetne javítani a magyar helyezésen?
- Rövid távon kicsi az esélyünk a helyezés javítására. Amennyiben valódi korrupcióellenes intézkedéseket vezetünk be, várhatóan több korrupciós botránnyal kell számolnunk. Ezt úgy fogjuk érzékelni, hogy nőtt a korrupciós ügyek száma, ez a korrupcióérzékelési indexben egy-két évig akár romlást is jelenthet. Ez nem probléma, ugyanis ha az index mellett más korrupciómérési eszközöket is alkalmazunk, akkor könnyen kiszűrhető, hogy a visszaesés a hatékony fellépés következménye-e. Hosszabb távon akkor javíthatunk, ha könnyítünk az üzleti szférát sújtó állami terheken, átláthatóbbá és hatékonyabbá tesszük a kormányzást, és szigorúan büntetjük a korrupciós bűncselekményeket.

- Az amerikai mintára bevezetendő megoldás, amely szerint törvény védené azon állampolgárokat, akik jelentenék a korrupciógyanús ügyeket a hatóságoknak, valóban hatásos lehet?
- A közérdekű bejelentők védelme szükséges eleme a korrupció elleni fellépésnek Magyarországon. A rendszer lényege azonban nem a jutalom, sőt ez az elem akár el is hagyható. A hangsúly a bejelentők védelmén van, azaz ha én olyan visszaélést tárok fel, amely a társadalom egésze számára komoly hátrányokkal jár, akkor én ne legyek büntethető, ne érhessen anyagi hátrány. Ez a rendszer a nagyobb volumenű, hatalmas károkat okozó korrupciós ügyek feltárását hivatott elősegíteni. Tény, hogy Magyarországon idő kell ahhoz, hogy a bejelentőt ne besúgónak, hanem közérdekvédőnek tekintsük. Emiatt a jogszabály bevezetéséhez széles társadalmi vita, sok képzés, valamint tudatosító kampány is kell.

- Melyek a korrupcióra különösen érzékeny területek világszerte, és melyek Magyarországon?
- A párt- és kampányfinanszírozás, valamint a közbeszerzések mindenütt problémát jelentenek. Az már magyar specialitás, hogy a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályok betarthatatlanok, ezért önmagukban korrupciót generálnak. Ahogy haladunk Nyugat felé, egyre kevésbé találkozunk a különböző hatóságok megvesztegetésével. Spanyolországban elképzelhetetlen a közúti rendőr megvesztegetése, a mi régiónkban ez nem így van. Európa nyugati felén ismeretlen a hálapénz fogalma, itthon nehezen vagyunk meg nélküle. Nem magyar specialitás, de hatalmi pozícióban hajlamosak vagyunk társadalmi kapcsolatainkat magáncélra hasznosítani. A kölcsönös szívességek hálózata átszövi a magyar társadalmat, ami nem baj, de érdemes lenne átláthatóvá tenni a rendszert.
QP | Quality Placement