Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Már az idén bekövetkezhet a talpra állás a világgazdaságban, s bár Magyarország rendkívül mély recesszióba süllyedt, 2010-ben már itt is elindulhat a növekedés. Az OECD egyelőre fenntartja novemberi makro-előrejelzését, amelyet a tavaszi felülvizsgálat során minden bizonnyal irányba módosít. Tavaly év végén 2010-re 1 százalékos GDP-viszaesést jósolt a szervezet, jövőre azonban már 3,1 százalékos bővülésre számítottak.

Az OECD szerint míg a korábbi kormányváltások egyértelműen a deficit növekedésével jártak (a választási költségvetések, valamint az új kormányok működésének első időszakát jelző követő nagyarányú költések miatt), az áprilisi választásoknál a Költségvetési Tanács életre hívása, valamint az új költségvetési törvény szavatolhatja a költségvetési szigor fenntartását.

Az OECD elsősorban a növekedést befolyásolni képes külső kockázatokra figyelmeztet, főként a görög, portugál és spanyol költségvetési egyensúlytalanság miatti bizalmatlanság továbbgyűrűzésére hivatkozva. A szervezet értékelése szerint a jelentős külső kockázatok (amelyek akár a 2008 októberihez hasonló forint elleni spekulációkhoz, s kamatemelési kényszerhez is vezethetnek) mellett a költségvetési makropálya az önkormányzati választásokhoz kapcsolódó túlköltekezések miattt borulhat. Ennek elkerülése érdekében a fiskális szigor helyi kiterjesztésére is szükség van a szervezet szerint.

Állami fogyókúrára szorulunk

A hazai közigazgatás a régió többi országához hasonló hatékonysággal működik, ám a közköltések a térség országainak tükrében kiemelkedően magasak. A közkiadások csökkentése érdekében létszámcsökkentésre lenne szükség a közigazgatásban (jelenleg a foglalkoztatottak 20 százaléka a közszférában dolgozik, ami régiós viszonylatban kiemelkedően magas). AZ OECD ajánlása szerint Magyarországon a szlovén modell alkalmazása volna célszerű.


A közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése a költségvetés mozgásterét is növelheti. A létszámcsökkentéssel párhuzamosan az állami szektorban dolgozók bérének emelése, valamint a szolgáltatások színvonala is emelhető volna, amivel ráadásul a korrupció is mérsékelhetővé válik. Korszerűbb és átláthatóbb közbeszerzési gyakorlatra van szükség, hiszen ezzel növelhető a központi feladatok kiszervezése, aminek együtt kell járnia az állami szektorban foglalkoztatottak létszámának csökkentésével.