A Napi Gazdaság cikke Az adóhatóság ugyan nem képes olyan részletességű bontást készíteni, ami megmutatja, hányan vették igénybe a csökkentett, tízszázalékos társasági adót, azt azonban megtudtuk: de minimis támogatást (ebbe a körbe tartozik a csökkentett kulcsú társasági adó is) mindössze 3412-en alkalmazták tavaly. Ebből a minimális szám például nem zárja ki, hogy egyetlen cég sem élt a kedvezményes tízszázalékos adóval. A csökkentett adókulcsot azok a vállalkozások vehették igénybe, amelyek legalább a minimálbér duplája alapján fizették alkalmazottaik után az adókat és járulékokat. Vagyis: a minimálbér helyett jelentsd be duplájára az alkalmazottaidat, és akkor kevesebb társasági adót fizetsz - így szólt az ajánlat. Persze a megemelt járulékterheket nem ellensúlyozta a társasági adó csökkentése. A minimálbér duplája után ugyanis több mint 34 ezer forinttal kell több adót és járulékot fizetni, mint a minimálbér után (feltételezve, hogy a bér felét eleve zsebből fizette a munkaadó, így az emelésből pluszköltség nem keletkezett). Ehhez képest a társasági adó csökkentéséből az adóalap hat százaléka nyerhető vissza, ami legfeljebb 25 ezer forint lehet havonta - mivel a kedvezmény ötmillió forint adóalapig vehető igénybe. Vagyis költséghatékonysági szempontból nem túl sikeres ez a szabályozás. Jövőre valamelyest változhat ez az állapot, mert a kedvezményes adókulcsokat érintő támogatás kereteit kiszélesítette a jogszabály. A tízszázalékos adókulcsot már nemcsak öt-, hanem ötvenmillió forintig lehet majd igénybe venni, vagyis ez vállalkozásonként legfeljebb hárommillió forintot jelenthet, ami havi bontásban 250 ezer forint. Ez a lépés gesztusértékű - mondta lapunknak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke. Valószínűleg jóval többen kihasználják majd, de összességében nem jelent komoly változást - tette hozzá. A kkv-szektor önmagában nem azt igényli, hogy kedvezményeket kapjon, hanem hogy az általános környezet javuljon - szögezte le az alelnök. A kkv-szektor kedvezményei közé tartozik az adóalap-csökkentő tételként működő tartalékképzés szabályozása. A fejlesztési tartalék 25 százalékával, legfeljebb 500 millió forinttal a társaságok csökkenthetik adóalapjukat. Ez 2005-ben 138,8 milliárd forintot tett ki, 16 ezer társaság esetében átlagosan 8,5 millió forintot. Tavaly 14,7 ezer cég alkalmazta a kedvezményt, ami összesen 148,5 milliárd, átlagosan tízmillió forintot jelentett. Jövőre már a tartalék 50 százalékával lesz csökkenthető az adóalap, vagyis várhatóan jelentősen emelkedni fog a kedvezmény összege.