Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint jó az akcióterv fő iránya és célja, köztük az egyszerűbb, igazságosabb adórendszer kialakításáé. A bejelentett egykulcsos szja azonban önmagában nem szolgálja az igazságosságot. Nem véletlen, hogy a világ számos országában alkalmazzák a progresszív adórendszert, mert ezzel a magasabb jövedelműek a közteherviselésből is magasabb részt vállalnak - mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a részletek még nem ismertek, köztük az sem, hogy a családi adózás elemei hogyan kapcsolódnak a rendszerbe.

Az MSZOSZ nem a minimálbér adómentességének fenntartásáért küzd, hanem azért, hogy a minimálbér nettó összege érje el a létminimumot - hangsúlyozta. Jelenleg a minimálbér bruttó összege 73 500 forint, míg a létminimumé 74 500.


Egyetértett Pataky a versenyképesség növelésének és a kkv-k tehercsökkentésének céljával is, bár megjegyezte, hogy a felsorolt intézkedések konkrét hatása és az egyes lépések még nem ismertek. Nem mindegy melyik 10 adót akarja eltörölni a kormány és az sem egyértelmű, hogy a beruházások engedélyezésének megkönnyítésével mely engedélyeket akarja a kabinet eltörölni - jegyezte meg.

A bankadóval kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy csak akkor érdemes bevezetni, ha biztosítani lehet, hogy a plusz terhet a bankok ne háríthassák át a lakosságra. Ellenkező esetben nincs értelme - tette hozzá.

Elmaradt az egyeztetés

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hiányolta az intézkedések határidejét és úgy vélte, hogy az akcióterv nem foglalkozott a munkavállalókkal és a munka világával.

Vitatta, hogy létrejött volna egy társadalmi szerződés a kormánnyal és úgy vélte: az, hogy Orbán Viktor gyakran él ezzel a fordulattal az jelentheti azt is, hogy a kormány igyekszik megkerülni a szükséges tárgyalásokat a partnerekkel.


Orbán Viktor ugyan az akcióterv középpontjába állította a munkát, de szabályozott, törvényes keretek között a kormány eddig nem tárgyalt az országos szakszervezetekkel és a munkáltatókkal - hangsúlyozta.

A 16 százalékos szja Borsik véleménye szerint a munkavállalók közül csak nagyon keveseket érint. Évi ötmillió forintos keresetig a munkavállaló nyeresége 1 százalékpont, ami elhanyagolható. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az átlagnál jóval többet keresők jól járnak az adókulcs csökkentésével.

Borsik szerint nagyon fontosak a részletek, a konkrét intézkedések tervezete, amelyről majd vitát folytathatnak a szociális partnerek.

Nincs jó tapasztalat az egykulcsos szja-ról

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezeteknek általában nincsenek jó tapasztalataik az egykulcsos személyi jövedelemadóról, mivel nem a társadalmi szolidaritást szolgálja. A családi adóelemek beépítésének részletei pedig még nem ismertek. Pozitívumként értékelte a társasági adó csökkenését, de úgy vélte a következő egyeztetéseken meg kellene fontolni az élőmunka-igényes szolgáltatások áfájának csökkentését.

Palkovics Imre úgy vélte, hogy a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és az EU miatt a tervezettnél szűkebb a kormány mozgástere, de ebben a helyzetben a most ismertetett akcióterv jó kiindulópont lehet a növekedés beindításához. Igaz, az ismertetett lépésekből nem következik egyértelműen a gazdasági növekedés felgyorsulása.

A pártfinanszírozás megkurtításával is egyetértett az elnök, de még nyitott kérdésnek nevezte e területen a korrupció megszüntetését.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke is aggályosnak tartotta az egykulcsos szja-t, úgy vélte, hogy ezzel az alacsony keresetűek akár rosszabbul is járhatnak. A magasabb keresetűek nagyobb részvétele a közteherviselésben véleménye szerint kívánatos lenne, ezért nem tartotta elvetendőnek a többkulcsos rendszert.

Ha a minimálbér nem változik, a minimálbéren foglalkoztatottak számára kedvezőtlenebb lehet az új rendszer - tette hozzá. Varga bízott abban, hogy a bejelentést követő jogalkotási folyamat megjelenik a szociális párbeszédben és akkor a részletek ismeretében kifejthetik véleményüket a szakszervezetek.

Nem munkavállaló-barát az akcióterv

A LIGA Szakszervezetek közleményben reagált a kormány gazdasági akciótervére, amelyet első olvasatban nem talált munkavállaló-barátnak. Kifogásolták az egykulcsos lineáris adózást, amely a LIGA szerint törli a rendszerből a szolidaritást és kizárólag a legtehetősebbeknek nyújt kedvezményeket, miközben súlyos lyukat üt a költségvetés bevételi oldalán.

A minimálbér adókörbe vonása és az adójóváírások kivezetése miatt fennáll a veszélye, hogy jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el a minimálbéren élők és az alacsony keresetűek, míg a magas keresetűek jól járnak - fogalmaztak.

Határozottan elutasítja a LIGA, hogy az átalakítás forrásszükségletét a közszféra béreinek befagyasztásával, bértömeg gazdálkodás bevezetésével, esetleges nagy létszámú leépítéssel kívánják előteremteni. Különösen rossz hír ez akkor, amikor a kormány egyúttal elfogadni készül azt a törvényt, ami indoklás nélkül és minimális felmentési idővel tenné lehetővé közszolgák tízezreinek az elbocsátását - fogalmaznak.

A LIGA szakértők bevonásával tovább elemzi az intézkedési csomagot, miközben továbbra is várja, hogy meginduljon az érdemi szociális párbeszéd.