Neil Shearing, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző ház európai felzárkózó piaci közgazdásza az MNB bejelentése után az MTI-nek azt mondta: a magyar jegybank várhatóan már nem tér vissza a fél százalékpontos kamatcsökkentések gyakorlatához, de a jövő év első négy-öt hónapjában további, a hétfőihez hasonló mértékű enyhítések következhetnek. Így változatlanul elérhető az 5 százalékos kamatmélypont, és 2010 második felétől az MNB itt valószínűleg megáll. Christine Li, a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálatának - Moody's Economy.com - közgazdásza szintén 5 százalékos jövő évi kamatmélypontot jósolt, az eddigieknél lassabb lépésekben - írja az MTI-Eco. Az elemzőket uyganakkor meglepte a jegybank óvatos kamatcsökkentése, amelynek hátterében nyilvánvalóan a pénzpiaci feltételek elmúlt hetekben tapasztalt romlása, illetve a már megindult választási kampány áll, ám úgy vélték, hogy a jegybanki lazítás tovább folytatódhat és az alapkamat történelmi mélypontjára, 5,5-6 százalék közé csökkenhet jövőre. A monetáris tanács hétfőn a piaci várakozásokkal szemben nem 50, csak 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, amelynek szintje azonban így is csak egyszer, 2005 szeptembere és 2006 júniusa között volt alacsonyabb az elmúlt 20 évben, akkor 6 százalékon állt. Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési osztályának vezetője is 50 bázispontos lazításra számított, ennek ellenére fenntartotta 2010-re vonatkozó, 5,5 százalékos prognózisát. Úgy vélte a fundementumokat tekintve meg volt a lehetőség az 50 bázispontos csökkentésre, az elmúlt hetek pénzpiaci turbulenciái azonban óvatosságra intették a jegybankot. Véleménye szerint 2010 közepére akár 5,5 százalékig is csökkenhet az alapkamat, a monetáris lazítást az alacsony infláció támogatja ugyan, de kérdésesnek nevezte, hogy hogyan hat a folyamatokra a politikai kockázat a választások közeledtével. Hasonlóan vélekedett Barta György, a CIB Bank elemzője is, aki a jegybanki óvatosság indokai közé sorolta a gyengülő és volatilisebbé váló forintot, az emelkedő CDS felárat, valamint az állampapír hozamokat. Megemlítette még a 2010-es államháztartási hiány körüli politikai viták felerősödését is, amelyek növelik a fiskális lazítás kockázatát jövőre. Úgy vélte, hogy az alapkamat 2010 első negyedévében érheti el mélypontját, a monetáris tanács az eddigieknél óvatosabban: egyszer, vagy kétszer csökkentheti negyed százalékponttal a kamatot, amely így is történelmi mélypontjára csökkenhet. Hozzátette azonban: ha romlanak a pénzpiaci feltételek, a jegybank akár le is állíthatja átmenetileg lazítási ciklusát.