Tovább drágul a távfűtés novembertől a fővárosban, több megyében azonban már októbertől emelkedtek a rezsiköltségek - jelentette az MTI.

A panelfelújítási program és az önkormányzatonként eltérő mértékű támogatás enyhítheti ugyan az érintettek fűtési költségét, ám az igazi megoldást, ahogy Nyugat-Európában, az olcsóbb fűtési energiák elterjedése jelentené. A Főtáv szóvivője közölte: a hődíj 9,2 százalékkal emelkedik, ez egy 52 nm-es lakásnál 1357 Ft többletkiadást jelent havonta. Idén már a negyedik alkalommal drágul a távfűtés hődíja Budapesten a gáz árának emelkedése miatt. A hődíj februárban 4,1 százalékkal, májusban 6,1 százalékkal, augusztustól pedig 5,5 százalékkal nőtt.

Az éves alapdíj egy átlaglakásnál áfa nélkül mintegy 68,5 ezer forint. Egy 70 négyzetméteres lakás alapdíja pedig 92,2 ezer forint áfa nélkül. Az átlaglakás fűtési költsége áfa nélkül 148 ezer forint, a 70 négyzetméteres lakásé pedig 187,5 ezer forint. Budapesten a melegvíz-készítéshez használt hő díját az együttes alapdíjon felül kell megfizetni. Ha egy épületben mindenütt van melegvíz-óra, akkor a díjakat a lakóközösség döntése alapján a mérőórák segítségével oszthatják szét az egyes lakásokra.

Az ország legtöbb városában van lehetőség a leválásra a távhőszolgáltatásról. Budapesten ezt a tulajdonosok 80 százalékának kell támogatnia. Ha valahol egy társasház határoz a leválásról, olyan fűtési módot kell választania, amelynek a károsanyag-kibocsátása kisebb mint a távhőé, vagyis szinte nulla.

Néhány hete adták át az első olyan, a távhőrendszerről levált épületet Budapesten, amelyet már úgynevezett levegőkazánnal fűtenek.

Több városban elvileg arra is van lehetőség, hogy kérésre egy-egy lakást lekapcsoljanak a rendszerről, ám ebben az esetben a lakóközösség fűtési költségei emelkednek.
QP | Quality Placement