A Nissan a napokban bejelentett egy új, jelenleg fejlesztés alatt álló vezetőtámogató technológiát, amely lézer segítségével a jármű környezetére rendkívül pontos, valós idejű információkat használ fel az ütközések elkerülése érdekében - közölte az autógyártó.

Letapogat és elkerül

A rendszer legfontosabb része a legújabb generációs nagy teljesítményű, úgynevezett LIDAR (lézer), amely a radar és a kamerák információit ötvözi. A technológia képes a tárgyak alakját és távolságát, valamint a járművet körülvevő terület szerkezetét érzékelni. A rendszer folyamatosan elemzi az aktuális közlekedési szituációt, ha pedig szükség van rá, akkor automatikusan elvégezheti a szükséges manővert.  Fontos, hogy a technológia fokozott támogatást nyújthat a járművezetőknek azokon a területeken is, ahol nem állnak rendelkezésre részletes térképes információk. 

Kapcsolódó

A Nissan hosszú távú elképzelése, a Nissan Ambition 2030 keretében a Nissan olyan járművezérlési technológia kifejlesztésén dolgozik, amelynek célja a balesetek jelentős csökkentése a következő generációs LIDAR technológia felhasználásával. A LIDAR a 2020-as évek közepére néhány modellbe belekerül, 2030-ban pedig már mindegyik Nissan modellben benne lesz. 

Jönnek a biztonsági extrák

A biztonság terén egyébként már az idén szintlépés lett az uniós országokban: július 6. után már csak rendeletben meghatározott, új biztonsági berendezésekkel rendelkező autó vezethető be a piacra. Az új szabályokat két lépcsőben vezetik be: 2022. július 6. után az új típusokra vonatkozik az elvárás (tehát a korábban már a piacra bevezetett modellek tovább árusíthatók), 2024. július 7-től viszont már minden új autónak rendelkeznie kell az előírt felszerelésekkel - a Leaseplan flottakezelő pedig összegyűjtötte a kötelező "tartozékokat" és a tervezett biztonsági megoldásokat.  

 

  • Fejlett vészfékező: A balesetek 90 százaléka emberi mulasztásra vezethető vissza, ezért felmerült az igény, hogy az autók maguktól is képesek legyenek fékezni. A fejlődő technológia lehetővé teszi, hogy az új autótípusokban található vészfékasszisztensek már ne csak konkrét vészhelyzetben, hanem megelőző módon is beavatkozzanak előbb enyhe, majd erős lassítással, ha a szélvédő mögötti frontkamera ütközésveszélyt érzékel. Első körben a rendszereknek az álló objektumokat és járműveket, valamint a mozgó járműveket kell tudniuk felismerni. Két évvel később a gyalogosok és a kerékpárosok felismerése is elvárás lesz. Gázadással és fékezéssel a sofőr felülbírálhatja majd az automatikus vészfékezést.
  • Vészfékezést jelző lámpa: Az úgynevezett adaptív féklámpa 50 km/óra feletti sebességnél sűrű felvillantással jelzi az intenzív, 6 m/s2 feletti lassulást, csökkenti a jármű sebességét, majd a megálló autón aktiválja a vészvillogót, és folyamatos piros fényre vált, amíg a vezető nyomja a fékpedált.
  • Fáradtságfigyelő: A balesetek jelentős része fáradtságra vezethető vissza, ezért júliustól a gyártóknak a sofőrt figyelő kamerarendszerrel kell felszerelniük az új autókat, amely a szemmozgásból, illetve a pislogásokból következtet a fáradtságra, és figyelmezteti a vezetőt.
  • Feketedoboz: A berendezés hasonló a repülőgépekben már régóta használt fedélzeti adatrögzítőhöz. Célja, hogy az esetleges balesetek körülményeit minél pontosabb fel tudják deríteni. Az ütés- és tűzálló készülék a baleset szempontjából kritikus információkat tárolja, köztük például a jármű helyzetét, haladási sebességét, a biztonsági eszközök működési adatait az ütközéskor, valamint azt megelőzően vagy a fékpedál és a kormány állását és a biztonsági övek állapotát. Az utastérben zajló beszélgetéseket azonban nem rögzíti. A feketedoboz kikapcsolhatatlan, de egyszerre csak kevés adatot tárol, amit folyamatosan felülír az aktuális menetadatokkal. Ezek kizárólag közlekedésbiztonsági elemzések céljából adhatók át a hatóságoknak.
  • Intelligens sebességszabályozó: Az aktív sebességtartó automatika az adott útszakaszra érvényes sebességkorlátozás betartását teszi egyszerűbbé. A jelzőtábla-figyelő frontkamera észleli a tempólimitre figyelmezhető közlekedési táblákat, az autó pedig automatikusan a megadott határra csökkenti a sebességet. A rendszer továbbfejlesztett megoldása a térképadatokat is felhasználja, így már a sebességkorlátozás kezdetére lelassítja az autót a megadott értékre. Az intelligens sebességtartás a motor indításakor aktiválódik, de kézzel kikapcsolható. Biztonsági okból a vezető bármikor gyorsíthat-lassíthat az automatikusan visszavett sebességhez képest.
  • Aktív sávtartó: Júliustól lesz kötelező az új autókban a sávtartó berendezés. Az eszköz nemcsak észlelni és jelezni tudja a terelővonal irányjelzés nélküli, véletlen átlépését, de a kormány vagy a fékek használatával képes vissza is téríteni az autót a sávba. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszernek 65 és 130 km/órás, míg az aktív sávtartó berendezésnek 70 és 130 km/órás sebesség között kell működnie, és legalább 30 centiméterrel a felfestett jelen való áthaladáskor hallható vagy érezhető jelzést adni, illetve visszakormányozni a járművet a felfestések közé. A rendszer felülbírálható, így ha az autó magától menne rossz irányba, a sofőr bármikor könnyedén átveheti az irányítást.
  • Tolatássegítő rendszer: A rendelet idén nyártól hátsó kamera és/vagy tolatóradar használatát írja elő, ami jelzi a vezető számára a jármű mögötti embereket és tárgyakat. Az észlelés működhet kameraalapú környezetérzékeléssel, ultrahangos vagy radarszenzorokkal, illetve ezek kombinációjával.
  • Beépített alkoholszonda: Felmerült az indításgátló alkoholszonda kötelezővé tétele is, hogy csökkentsék az ittasan okozott balesetek számát. A rendszer addig nem indítaná el a járművet, míg a vezető nem produkál negatív alkoholtesztet. Az új autóknak egyelőre még nem kell ezzel az eszközzel rendelkezniük, azonban a gyártóknak elő kell készíteniük az új típusokat egy ilyen berendezés fogadására.
  • Keréknyomás-ellenőrző rendszer: A 2014 novembere óta forgalomba helyezett új személyautóknál az Unió kötelezően előírja az abroncsnyomás-felügyeleti rendszer (TPMS) meglétét. A TPMS jelezi a nagymértékű levegővesztést – ez 10 perc alatt 20 százalékos vagy azt meghaladó nyomásesést jelent –, illetve a 60 percen keresztül, folyamatosan csökkenő guminyomásról is tájékoztatja a vezetőt. A rendszernek 40 km/órás sebességtől az autó végsebességéig működőképesnek kell lennie. Kishaszongépjárművekben idén júliustól kötelező a bevezetése.
  • Egyéb biztonsági felszereltség: A rendeletben meghatározott további biztonsági előírások között szerepelnek a töréstesztek alapján továbbfejlesztett biztonsági övek, a nagyobb frontális védelmi zóna a veszélyeztetett úthasználók (pl. gyalogosok, kerékpárosok, motorosok) sérüléseinek mérséklésére, valamint a megerősített oldalirányú ütközésvédelem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiábrándító adatok

A fejlesztésekre a baleseti statisztikák miatt van szükség. 2021-ben 19 800 halálos kimenetelű baleset történt az Európai Unió országainak közútjain, ami 5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor 13 százalékkal elmarad a járvány előtti időszak 2019-es adataitól. Az Európai Bizottság célja, hogy a 2020-as helyzethez képest 2030-ra felére csökkentse a súlyos sérülésekkel járó balesetek számát. A járművek alapfelszereltségének kötelező bővítése így nemcsak az autóban ülők, hanem az egyéb úthasználók védelmét is szolgálja. A flottakezelésben piacvezető LeasePlan összegyűjtötte az újonnan gyártott személyautókban és kishaszongépjárművekben nemsokára megjelenő új biztonsági elemeket.