Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Magosz és a NAK közös közleményben "üdvözli" a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég hozott határozatát, amelyben tíz évnyi vizsgálódás után kartellezést állapítottak meg több hazai műtrágya előállító és kereskedő cég között. A GVH szerint az érintett vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, és azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A hatóság összesen 14,1 milliárd forint bírságot szabott ki a cégekre, ebből több mint 11 milliárdot a Bige László tulajdonában lévő Nitrogénművek Zrt.-nek és a hozzá köthető cégeknek kellene megfizetnie.

A Magosz és a NAK szerdai közleményében már hatalmas károkozásról ír, és kéri a hatóságokat, hogy szigorúan járjanak el és határozottan lépjenek fel az ilyen törvénysértések és "inkorrekt magatartás" esetében.

A Jakab István és Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselők által vezetett gazdaszervezet és agrárkamara szerint "a magyar polgárokat, illetve a hazai gazdálkodókat közvetetten ért hatalmas károkozás mértékét még megbecsülni sem lehet, hiszen alapvető mezőgazdasági inputanyagokról van szó. A Magosz és a NAK üdvözli a GVH döntését, és a hatóságokat arra kéri, hogy a jövőben is szigorúan járjanak el az ilyen jellegű törvénysértések, inkorrekt magatartás esetében, valamint határozottan lépjenek fel annak megakadályozásáért" - olvasható a közleményben.

Felháborodtak, és kérik minden eszköz bevetését

"A két agrárszervezet felháborítónak tartja azt is, hogy a Nitrogénművek tulajdonosa fenyegetésnek beillő nyilatkozatot tett a gazdák irányába, miszerint idén csak egy napig tervezik kiszolgálni a magyar vevőket, onnantól fogva májusig minden árut külföldre kötnek le. Vagyis aki azon a napon nem tud műtrágyát lekötni náluk, az jövő májusig nem is vásárolhat a monopolhelyzetben lévő cégtől. A Magosz és a NAK egyetért az Agrárminisztérium álláspontjával, hogy a gazdálkodók érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni, biztosítani kell a hazai műtrágyaellátás biztonságát" - áll a közös közleményükben.

Decemberig várja a hazai gazdák igénylését a Nitrogénművek

A Nitrogénművek a szerdai közleményében már arról írt, hogy nem egy nap (mert az a Black Friday akciós nap), hanem decemberig várja a hazai gazdák műtrágya-igénylését. A gyártó "bízik benne, hogy termékei iránt belföldön is időben jelentkezik a kereslet. Mivel a vállalat számára stratégiailag kiemelt fontosságú a hazai mezőgazdaság ellátásbiztonsága, decemberig folyamatosan teljesíti a belföldi megrendeléseket és 2022 első negyedéves kapacitásai is leköthetőek - közölte a Nitrogénművek. "Ugyanakkor a régiós szerepét is be kell töltenie, nem korlátozhatja a határon túli igények kiszolgálását, így azokat a decemberig beérkező belföldi igények számbavételét követően megkezdi."

A földgáz és az áram miatt drágult a műtrágyagyártás

Az elmúlt időszakban a jelentősen emelkedő energia- és a földgázárak miatt drágult a műtrágyagyártás is. Emellett a gyenge forintárfolyam és a nemzetközi szállítási nehézségek is az áremelés irányába hatottak.

"A mezőgazdaságban a műtrágyák árának emelkedése jelentős költségnövekedést eredményez, ami túlmutat a szántóföldi és kertészeti növénytermesztésen, a költségnövekedés az állattenyésztésbe, élelmiszeriparba is áttevődik" - írja a Magosz és a NAK. - "Példaként: míg egy intenzíven termelő, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó korábban hektáronként 50-85 ezer, jelenleg már 205-255 ezer forint értékben juttat ki a földjére műtrágyát. Ugyan a termények ára is emelkedett, de a termelők nem realizálhatnak többlethasznot, sőt veszteségesek lehetnek a drasztikus inputanyagár-növekedés miatt. Továbbá a műtrágyaár jelentős emelkedése miatt sokan nem tudják majd a szükséges összeget fordítani a kívánt termésszint eléréséhez" - véli a Magosz és a NAK.

Bírósághoz fordul a Nitrogénművek

A Nitrogénművek szerint alaptalan a GVH-határozat, amellyel szemben a cégek bírósági jogorvoslattal élnek. A menedzsment meggyőződése, hogy „a cégcsoport nem járt el törvénysértően, a GVH-határozat jogszabályba ütközik és a bíróság azt meg fogja semmisíteni. A GVH hatásvizsgálatot nem végzett, cél alapú jogsértést állapított meg és nem bizonyított semmilyen konkrét káros hatást, áremelkedést sem a piacon".