Az éves és a havi adat csökkenése is alapvetően a bázishatások érvényesülésének köszönhető - közölte a Napi kérdésére Kollár Beáta, a KSH statisztikusa. A havi inflációs ráta fél százalékos emelkedése mögött az üzemanyagárak 2,7 százalékos növekedése bújik meg, ez a tendencia továbbra sem látszik megszakadni, a júniusi adatban is nagy szerepe lesz az üzemanyag drágulásának - véli Kollár. A KSH munkatársa szerint meghatározó tényező lehet középtávon a gázárak változása és az idényáras élelmiszerek drágulása is.

Suppan Gergelyt, a Takarékbank makroelemzőjét sem érte váratlanul az eredmény. Az éves hatást ő is a forint relatív erősségével magyarázta - hiszen az előző évi bázist erőteljesen meghatározta a forint gyengélkedése. Az elemző arra is rávilágított, hogy véleménye szerint a ráta rövid távon csak kis mértékben csökken - az elemző májusra 5,3 százalékot prognosztizál - de a nyár végére már akár 3,5 százalék alá is mehet a fogyasztói árindex. Suppan véleménye szerint az év végére 3 százalék alá is eshet az inflációs ráta, sőt akár tartósan alatta is maradhat - amennyiben az új kormánynak sikerül megoldania a gázár-kompenzációval kapcsolatos problémákat.

Ennél is tovább ment Jobbágy Sándor, a CIB elemzője. Szerinte már nyár végére 3 százalék lehet a magyar inflációs ráta. Véleménye szerint a gázár, üzemanyagár, és az idényáras élelmiszerek drágulását kompenzálják majd a bázishatások, amelyek továbbra is lefelé nyomják az inflációt. A gyenge kereslet is segíti az infláció középtávú csökkenését, hiszen a tartós fogyasztási cikkek kis mértékű áremelkedése sem érezhető az inflációban.

Az elemző kiemelte a relatíve erős forintot, amely szerinte középtávon is megmaradhat és segítheti az inflációs ráta csökkenését. Suppannal ellentétben Jobbágy az inflációs ráta kismértékű emelkedését várja, miután az elérte a 3 százalékot.