A kormány 2011. február 2-i ülésén megtárgyalta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azon előterjesztését, amely bemutatja az energiastratégia („Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re”) fő irányait és a dokumentum véglegesítésének ütemtervét - közölte az NFM. A fejlesztési tárca szerint a kormány számára készült anyagban lefektetett időrendnek megfelelően a hosszú távra szóló nemzeti energiastratégiát felvázoló dokumentum szakmai-, társadalmi- és közigazgatási egyeztetése 2011 májusában lezárul. A stratégiáról ezt követően az Országgyűlés dönt és hoz majd határozatot. A közvélemény tájékoztatása érdekében a dokumentumból egy rövidített, közérthető verzió is el fog készülni - olvasható a közleményben. Az országgyűlési határozat kihirdetését követően kezdődik meg az energiastratégia keretrendszerébe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása, amelyek tartalmazni fogják a stratégiai dokumentumban megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket. Az energiastratégia végrehajtásáról, a megfogalmazott célok elérésének üteméről, a hozott intézkedésekről és az újonnan jelentkező feladatokról a kormány rendszeres időközönként beszámol majd az Országgyűlésnek. A kormányzat az energiastratégia előkészítése során az energiaszektor több mint száz jelentős szereplőjének – gazdasági, tudományos, szakmai és társadalmi szervezetek – véleményét vette figyelembe; a dokumentum véglegesítése is a társadalmi és szakmai szervezetek bevonásával történik majd - fogalmaz a tárca közleménye. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint a stratégiai dokumentummal a kormány célja egy olyan szakpolitikai keretrendszer felvázolása és megteremtése, amelynek eredményeképpen a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartása mellett születik meg az energia- és klímapolitika összhangja. A stratégia legfontosabb feladata a szektor szereplőinek bevonásával meghatározni az energetika jövőképét, kijelölni a piaci szereplők számára a fenntartható, megfizethető és biztonságos szektoriális működés irányvonalait. Az energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz majd a magyar energiaszektor szereplői és a kormányzat számára is, valamint felállít egy 2050-ig tartó útitervet is, amely illeszkedve az európai uniós törekvésekhez, globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig meghozni javasolt intézkedéseket. A kormány céljainak megfelelően az ország 2030-ig tartó energiastratégiájának meg kell felelnie és ki kell szolgálnia az elsődleges nemzeti érdekeket – garantálnia kell az ellátásbiztonságot, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét, érvényesítenie kell a környezeti szempontokat és biztosítania kell, hogy Magyarország nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához - közölte az NFM. Ezen célok megvalósításához a fejlesztési tárca szerint feltétlenül csökkenteni szükséges az energia importfüggőséget, növelni kell az állam szabályozó szerepét, a fogyasztóvédelem megerősítése mellett mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is. Az Energiastratégia 2030 dokumentum kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők – a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek – jelölik ki. Ezen keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése. Ezen legfőbb célok megvalósítását szolgálni hivatott eszközrendszer öt elemét a stratégia a következőkben határozza meg: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, atomenergia szerepének fokozása, regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése, új energetikai intézményrendszer kialakítása, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásának kettőse.