Napvilágot látott az Oktatási Hivatal legújabb nyelvvizsga-statisztikája a legfrissebb adatokkal. Ez alapján összesen 30.705 nyelvvizsgát szereztek 2022 második félévében.

A tavalyi második félévben is az angol bizonyult a legnépszerűbb nyelvnek, amelyből összesen 25 303 nyelvvizsga született. A második legnépszerűbb nyelv a német volt 4313 nyelvvizsgával.

A nyelvek népszerűsége 2022 második félévében a következőképpen alakult a dobogó alsóbb fokain:

  • francia: 171 nyelvvizsga;
  • olasz: szintén 171 nyelvvizsga;
  • lovári: 151 nyelvvizsga;
  • eszperantó: 121 nyelvvizsga;
  • orosz 105 nyelvvizsga. 

A teljes 2022-es év adatai alapján összesen 83.145-en futottak neki a nyelvvizsgának, és 60.631 ember sikeresen le is tette a kiszemelt nyelvvizsgát.

A nagy számok törvénye alapján a legtöbb sikertelen nyelvvizsga angol nyelvből született, ami nem meglepő, hiszen a legtöbben angol nyelvből méretették meg magukat. Tavaly 49 359 sikeres angol nyelvvizsgára 17 595 sikertelen angol nyelvvizsga jutott.

Ugyanakkor francia, lovári és spanyol nyelvből majdnem annyian távoztak bizonyítvány nélkül, mint amennyien sikeresen teljesítettek.

Nyugdíjas korúak is nekifutnak a nyelvvizsgának

Az előző félévben 25 hatvanöt év felettinek sikerült a nyelvvizsga valamelyik nyelvből, még egy svédül tanuló is volt közöttük.

Ám papírforma szerint a legtöbben a 14-19 és a 20-24 éves korosztályból mentek el a nyelvvizsgára.

Ahogy nő az évek száma, úgy csökken a vizsgázóké. A legnépszerűbb nyelvet, az angolt alapul véve míg például 2013-ban még 88 521 volt a nyelvvizsgázók száma. Ez a száma 2016-ban felugrott 96 041-re, és még 2019-ben is 94 148 volt, majd 2021-ben 67 006-ra csökkent.

Visszaigényelhető vizsgadíj és nyelvvizsga amnesztia

A korábbi 50 ezer forintról 58 ezer forintra emelkedett januártól az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás, a KRESZ vizsga esetében pedig 25 ezer forint értékhatárig fizetik vissza a húsz év alattiaknak a vizsgadíjat. Arról pedig december végén szavazott a parlament, hogy a jövőben nagyobb szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények, és maguk dönthetnek arról, hogy melyik diploma esetében írják elő kötelezően a nyelvvizsgát. Ugyanakkor az egyetemeken és a főiskolákon megszűnő nyelvvizsga-kötelezettséggel párhuzamosan a felsőoktatási intézményekben gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik megszerezzék a szakképzettség gyakorlásához szükséges nyelvtudást.