Majdnem megfeleződött a nyelvvizsgázók száma 2016-hoz képest, amikor még több mint 84 ezren kaptak bizonyítványt a nyelvtudásukról - ez derül ki az Oktatási Hivatal (OH) friss nyelvvizsga statisztikai adataiból. Tavaly 62 ezren, idén október elejéig pedig 46 ezren kaptak bizonyítványt azok, akik valamilyen idegennyelven vizsgáztak.

Idén a három legfelkapottabb nyelv közül angolból 37 ezren, németből valamivel több mint 6900-an, spanyol nyelvből pedig összesen 482-en kaptak bizonyítványt.

Ezért vizsgáznak egyre kevesebben 

A mögött, hogy a nyelvvizsgázók száma ilyen drasztikusan csökken, többek között az áll, hogy 2013-tól az állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyek száma jelentősen csökkent - mondta a Napi.hu-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Vizsgaközpont elnöke. Bár később az eredeti tervekhez képest lazítottak a megszorításon, ez a nyelvvizsgázók számában csak lassan látszódott. 2015-ben és 2016-ban átmeneti növekedést hozott a diplomamentő program, ez azonban egyszeri esemény volt. A jelenlegi nyelvvizsgázók számát valójában a 2017-es évhez vagy még inkább 2018-hoz érdemes viszonyítani - véli a szakember.

2018-ban az Oktatási Hivatal honlapján elérhető adatok szerint 79,5 ezer nyelvvizsga bizonyítványt állítottak ki.

Rozgonyi Zoltán szerint a bázisszámokban egy enyhe demográfiai csökkenés is megfigyelhető, egy pici növekedés pedig 2019-ben, amikor egy ideig elhitték a tanulók és szüleik, hogy valóban kötelező lesz a felsőoktatásban a felvételihez a B2 nyelvtudás, de mindezt messze felülírta az újabb és újabb kizárólag „egyszeri” nyelvvizsga-amnesztia. A szakember szerint a nyelvvizsgázók számában érzékelhető csökkenés 90 százalékban az utóbb felsorolt okokból adódik.

Sokadszor jön a nyelvvizsga-amnesztia

Éppen a napokban jelent meg a parlament honlapján egy törvényjavaslat, ami szerint ismét módosítani akarják a felsőoktatási törvényt - erről a Napi.hu is írt. A törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be. Javaslatban többek között az áll, hogy „a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga.” Jelenleg a felsőoktatási törvény ennél szigorúbb követelményeket tartalmaz: eddig csak azok a végzős hallgatók kaphatták meg a diplomájukat, akik sikeres záróvizsgát tettek és emellett megszerezték a képzéshez előírt nyelvvizsgát is.

Nincsenek könnyű helyzetben az iskolák

A nyelviskolákat a rezsiköltségek emelkedés újabb nehéz kihívás elé állította a pandémia után - mondta a nyelvtanár és kiemelte: a 20 év feletti korosztály jelentős része el is tűnt a nyelviskolákból. Ha további, kapkodó átgondolatlan lépések nem lesznek, akkor az iskolák zöme, ha nehezen is de túl fogja élni ezt az időszakot, azonban jelentős áremelésre kényszerülnek - mondta Rozgonyi Zoltán.

A nyelvvizsgáztatást viszont akár el is lehetetlenítheti az, hogy a nagy létszámú vizsgahelyszínek - középiskolák és felsőoktatási intézmények - tanítási idő után és szombati napokon úgy tűnik kötelezően zárva lesznek.

Rozgonyi Zoltán szerint a vizsgákat eddig biztonságos körülmények között ezeken a helyszíneken lehetett megszervezni. Itt külön engedélyekre, akkreditációra volt szükség korábban, de most sok helyen hiába fizetné meg a vizsgaszervező az összes járulékos költséget, a tankerület vagy az egyetem vezetése kategorikusan elzárkózik.

Ez a téli hónapokban ellehetetlenítheti a vizsgáztatást, és ez pont azokat érinti, akik időben terveznek, készülnek, nem az utolsó tavaszi lehetőségekre várnak

- tette hozzá a szakember.

Erre lehet megoldás a szakember szerint az online vizsgáztatás, amire a nyelviskolák és a nyelvtanárok, sőt a vizsgaközpontok is egyre felkészültebbek. A tanulók, vizsgázók azonban nem, nagyjából 10-12 százalék választja csupán ezt a lehetőséget.

Drasztikusnak tűnő áremelés

A nyelvi kurzusok árát minden bizonnyal az iskolák a téli gázszámlák drágulásához igazítják majd, véli Rozgonyi Zoltán. Az iskolák olyan mértékben alkalmazkodnak a szűkebb helyi igényekhez, hogy mind csoportméret, mind óraszám vagy tematika terén nagyon széles a választék. A szakember szerint nyelvtanárok száma 30 ezer főre tehető, egyéni órát, ami 60 perces, Budapesten 5-15 ezer forint között lehet találni, vidéken kicsit alacsonyabbak a díjak. A specializált tematikájú, egyedi igényeket kielégítő képzések 15-30 százalékkal drágábbak. Ezt is jóval meghaladják az olyan - jellemzően vezetői - képzések díjai, ahol konkrét egyedi kihívásokra, egy konferencián való részvételre, beszéd megtartására, adott tárgyalásra készítik fel az ügyfeleket, ez a műfaj viszonylag friss Magyarországon.

Sereghajtók vagyunk

Míg 2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet 2016-ra ez az arány 42 százalékra nőtt, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 65 százalékos átlagától - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A több nyelvet is ismerők aránya alapján is jelentős a hátrányunk: míg Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka állította, hogy kettő vagy több idegen nyelvet ismer, addig az unióban a lakosság harmada.

Korosztályok szerint pedig, amíg a 25–34 évesek 60 százaléka ismert 2016-ban valamilyen idegen nyelvet, addig az 55–64 évesek mindössze egynegyede.

Iskolai végzettség szerint a legfeljebb 8 évfolyamot végzettek 8,9 százaléka beszélt a magyaron kívül más nyelvet, a középfokú végzettségűeknél ez az arány már 35 százalék.

A diplomások körében a legmagasabb közel 80 százalék az idegen nyelvet ismerők részesedése, több mint egyharmaduk pedig kettő vagy annál több idegen nyelven is képes kommunikálni.

Az Európai Unió tagállamai között is jelentős eltérések vannak az idegennyelv-ismeretben. 2016-ban nyolc országban - a balti államokban, a skandináv országokban, Luxemburgban és Máltán - 90 százalék fölött volt a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya, ezzel szemben az Egyesült Királyságban csupán 35 százalék.