Viszonylag jó gazdasági eredményeket produkáltak a Nyugat-Balkán régió országai 2022-ben, ami különösen a koronavírus okozta visszaesés után volt látványos. Fontos azonban látni, hogy ez a fellendülés kissé fals, leginkább a bázishatással magyarázható, a 2023-as kilátások pedig már egyáltalán nem rózsásak – mondta Ármás Julianna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója az intézet Nyugat-Balkán 2023-ban: Elvárások vs. Várakozások című kerekasztal-beszélgetésén.

Pozitívumnak tekinthető, hogy 2022-ben a foglalkoztatottság is nőtt a régióban, miközben tradícionálisan nagy ezekben az országokban a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében – emelte ki a kutató. A fiatalokat érintő munkanélküliség a nyugat-balkáni államokban átlagosan 20-30 százalék körüli, ezt most valamelyest sikerült mérsékelni, de szakértők szerint a siker nem lesz tartós, várhatóan újból emelkedni kezd majd az állás nélküli fiatalok aránya, így az elvándorlás folytatódhat.

„Miután a népszámlálási adatokat a közeljövőben publikálhatják, 11 év után először láthatunk majd adatokat arról, milyen mértékű volt az elvándorlás ezekből az országokból” – tette hozzá Dr. Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense.

A nyugat-balkáni országok elnéptelenedése ugyan komoly probléma, ám bizonyos szempontból áldásos átoknak tekinthető: ezen államok GDP-jének mintegy 10 százalékát teszik ki a diaszpórákból hazautalt összegek.

A globálisan megfigyelhető megélhetési nehézségek azonban értelemszerűen a Nyugat-Balkánból elsősorban Nyugat-Európába elvándoroltakat is sújtja, így folyamatosan csökkennek a hazautalások a diaszpórákból. Ez már most komoly problémát jelent Ármás Julianna szerint a térségben, de a helyzet vélhetően csak tovább romlik majd.

Elmaradt beruházások, erős orosz befolyás

Az aktuális energiaválságot jelentősen mélyíti Dr. Ördögh Tibor szerint a nyugat-balkáni országokban az, hogy elmúlt években nem történtek meg azok a beruházások, amelyek segítségével a lakosságnak most meglenne a lehetősége a fogyasztásának csökkentésére.

Az Oroszországnak való kitettség óriási a térségben, és az év nagy kérdése az, hogy Szerbia végül csatlakozik-e a szankciós politikához. Az egyetemi docens úgy látja, ennek egyelőre semmi jele, az ország vélhetően továbbra is játssza a hintapolitikát, amellyel mindkét félnek, az Európai Uniónak és Oroszországban egyszerre próbál meg a kedvére tenni.

Energetikai szempontból szinte az egyetlen pozitív hír, hogy 2022-ben fokozott figyelmet kapott a régió energiabiztonság szempontjából, ennek köszönhetően pedig a nyugat-balkáni országok nagyobb együttműködésre kapcsoltak. Ez a régiós kooperáció új lendületet adhat az energiaszektor diverzifikációjának – vélekedik Németh Ferenc, a KKI kutatója.

Döcögős európai integráció

Montenegró és Szerbia is ígéretet kapott arra, hogy 2025-re az EU tagállamai lehetnek, erre azonban sem Németh Ferenc, sem Ördögh Tibor nem lát reális esély.

A legjobb esetben megvalósulhat egyfajta előintegráció, így ha szavazati jogot nem is, de meghívót kaphatnak ezek az országok az egyes találkozókra, megbeszélésre, ahol képviselhetik a saját álláspontjukat. Ez már nagy előrelépés lenne, ráadásul volt is már példa hasonlóra

- mondta Németh Ferenc.

A koszovói és szerb vezetőkre erőteljes nyomást gyakorolnak a nyugati hatalmak, elsősorban az Európai Unió és az Egyesült Államok, hogy rendezzék a helyzetet. Ennek a nyomásgyakorlásnak egyelőre semmi eredménye, és Németh Ferenc nem számít arra, hogy a konfliktus idén hirtelen rendeződne. A kutató azzal érvelt, hogy nincs kompromisszumlehetőség a láthatáron: nem kivitelezhető megoldás például, hogy Szerbia hétköznapokon elismeri Koszovó függetlenségét, ünnepnapokon viszont nem.

Ármás Julianna szerint 2023-ban a nagy nyomás hatására valamilyen dokumentumot alá fognak írni a felek, ám abban kételkedik, hogy a valós normalizálásban ez komoly szerepet játszhatna hosszabb távon.

Megkésett uniós gesztus

Bosznia-Hercegovina megkapta ugyan az uniós tagjelölti státuszt decemberben, ez azonban egy túl későn érkezett és túlságosan apró gesztus az EU részéről, Németh Ferenc szerint az ország vezetőinek nem áll érdekében a mélyreható reformok bevezetése. Ármás Julianna hangsúlyozta, különösen annak fényében volt megkésett ez a lépés, hogy Ukrajna korábban kaphatta meg ezt a lehetőséget, miközben nyilvánvaló, hogy abban az esetben is inkább csak egy politikai gesztus volt a nyitás.

A közeljövőben az EU-nak kommunikációs szempontból sokat kellene fejlődnie, hogy Bosznia-Hercegovina átlagemberei is tudjanak az évtizedek óta érkező uniós segítségről – jelentette ki Németh Ferenc. Dr. Ördögh Tibor azonban hozzátette, a bosznia-hercegovinai médiaviszonyok között nem sok esélye lesz ilyen szinten érvényesülni az EU-nak.

Bosznia-Hercegovina megkapta ugyan az uniós tagjelölti státuszt decemberben, ez azonban egy túl későn érkezett és túlságosan apró gesztus az EU részéről, Németh Ferenc szerint az ország vezetőinek nem áll érdekében a mélyreható reformok bevezetése. Ármás Julianna hangsúlyozta, különösen annak fényében volt megkésett ez a lépés, hogy Ukrajna korábban kaphatta meg ezt a lehetőséget, miközben nyilvánvaló, hogy abban az esetben is inkább csak egy politikai gesztus volt a nyitás.

A közeljövőben az EU-nak kommunikációs szempontból sokat kellene fejlődnie, hogy Bosznia-Hercegovina átlagemberei is tudjanak az évtizedek óta érkező uniós segítségről – jelentette ki Németh Ferenc. Dr. Ördögh Tibor azonban hozzátette, a bosznia-hercegovinai médiaviszonyok között nem sok esélye lesz ilyen szinten érvényesülni az EU-nak.