Ha valaki dupla minimálbérnyit keres, de csak a minimálbér után adózik az általános szabályok szerint, felette ekhósan, akkor havi 30 ezer forintnyival lehet több a nettója, mintha a teljes keresménye után az általános szabályok szerint adózna. Tripla minimálbér esetén pedig 60 ezer forintnyi lehet a plusz jövedelem - olvasható a portálon.

Százalékosan kifejezve az általános adózású nettó bérhez képest 13–33 százalékkal nőhet a jövedelem, ami egyáltalán nem elhanyagolható.

Kapcsolódó

Simonovits András nyugdíjszakértő szerint

amennyit az adott hónapban befizetünk járulékként, annak a dupláját kapjuk vissza nyugdíjasként

Tehát ha 100 ezer forint a havi járulék, akkor 200 ezer forint lesz a havi nyugdíj. Járulékon nem csak a munkavállalótól levont 10 százalékot érti itt (ami az összeolvadt 18,5 százalékos tb-járulék része), hanem a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó (15,5 százalék) egy részét is. Simonovits András így 20 százalékra tette az úgynevezett „egyensúlyi nyugdíjjárulékot”.

ha valaki 340 ezer forint helyett csak 170 ezer forint után adózik bérként (felette adómentes), akkor 136 ezer forint helyett csak 68 ezer forint nyugdíjra számíthat. Ekkor legalább annyit kell havonta félretennie nyugdíjra, amennyi járulékot összesen fizettek utána, azaz 34 ezer forintot, hogy összességében 136 ezer forint körüli legyen a majdani nyugdíja a megtakarítással együtt.

Ekhósan kicsit más a kép, mivel az ekhóalap 61 százaléka is beleszámít a nyugdíjba. Ebben az esetben számításunk szerint mintegy havi 13 ezer forintot kellene nyugdíj-megtakarításba forgatni, hogy összességében ne változzon a nyugdíjváromány, ami belefér a többletjövedelembe.

Farkas András nyugdíjszakértő hasonló véleményen volt, de hozzátette, hogy ma minimálbérre, részmunkaidőre, katára, ekhóra van bejelentve, az nagyrészt nem jókedvéből dolgozik így, hanem azért, mert nincs más lehetősége. Ő foglalkoztatási kényszerhedonizmusnak hívja ezt a jelenséget.

nem segít ezen az sem, hogy a jelenlegi nyugdíj-megállapítási szabályok alapján nem lehet előre tudni, kinek mekkora lesz a nyugdíja. Ennek fő oka, hogy bonyolult a nyugdíjképlet.

Így az emberek képtelenek előre megbecsülni, mennyi lesz a nyugdíjuk, következésképpen vagy abban a hitben ringatják magukat, hogy elég lesz időskorukban a nyugdíjuk, vagy pedig abban a tévhitben nem csinálnak semmit, mely szerint úgysem lesz nyugdíjuk.