A 24.hu adatigényléssel fordult a Magyar Államkincstárhoz a friss nyugdíjazási és nyugdíjas halálozási adatokért. Ebből lett egyértelmű a portál számára, hogy március óta öt hónap alatt majdnem 16 ezer új nyugdíj-megállapítás történt pluszban: míg márciusban 326,5 ezer nyugdíj-megállapítást jeleztek 2017-2020-ra, addig augusztusban már 342,5 ezret. Majdnem 16 ezerrel nőtt tehát az új nyugdíjak száma öt hónap alatt, négy évre visszamenőleg. Így derült ki a lap számára, hogy a visszamenőleges nyugdíj-megállapítás akár évekig is eltarthat Magyarországon.

Farkas András nyugdíjszakértő ezt azzal magyarázat, hogy a visszamenőlegesség azt jelenti, hogy a nyugdíjjogosultság megnyílásának napjára visszamenően kell megállapítani a nyugdíjat. A nyugdíjigény félévre visszamenőleg érvényesíthető, ha az érintett nem azonnal, ahogy teljesítette a nyugállományi feltételeket kezdi meg az eljárást, hanem csak később. (Kivétel ha az öregségi nyugdíjas közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban állt.)

Visszamenőlegesen (jellemzően április 15-ig) állapítják meg a nyugdíjat abban az esetben is, ha az év első hónapjaiban adja be valaki az igénylést. Ennek oka, hogy a valorizációs szorzós rendelet csak március végén jelenik meg, márpedig a nyugdíj megállapításához az is kell. Ebből adódhat a 2020-as, majdnem 15 ezres nyugdíj-megállapítási növekmény zöme - idézi a 24.hu a szabályt. 

Évekig akkor tarthat el egy eljárás, ha valaki nemzetközi nyugdíj-megállapítást próbál érvényesíteni, mert meg kell várni, amíg a külföldi nyugdíjhatóságok lefolytatják a megfelelő eljárást. A szakértő szerint ez magyarázza, hogy nőtt a nyugdíjmegállapítások száma a MÁK-nál évekre visszamenőleg is.

Viszont a hosszadalmas eljárást a javukra is fordíthatják a nyugdíjazottak: Farkas András szerint célszerű lehet a megállapításkor visszavonni és újrakezdeni a nyugdíjigénylést, ha éven túl elhúzódó nyugdíj-megállapításról van szó. A visszavonásra július óta van lehetőség, a nyugdíj-megállapító határozat közlésétől számított 15 napon belül, ilyenkor azonnal be kell adni az új nyugdíjigénylést azzal, hogy a nyugdíj-megállapítási kezdőnap a következő nap legyen. Ekkor a nyugdíjat újraszámolják, de már az új megállapítási kezdőnappal, így az időközben (évente) megemelkedett valorizációs szorzók miatt magasabb lehet a járadék.

Akinek nem állapították meg a végleges nyugdíját, nem marad ellátás nélkül: ha a nyugdíj végleges összege bármely ok miatt 30 napon belül nem állapítható meg, akkor átmenetileg nyugdíjelőleget kell megállapítani. Ezt követően érvényes a visszamenőlegesség.

Érdemes tudni, hogy a nyugdíjas adategyeztetés szabályai is változtak a közelmúltban.