Amíg 2014-ben a magyar átlagnyugdíj havi összege 110,8 ezer forint volt, addig ma ez 130,5 ezer forint. Ezzel szemben ugyanezen időszak alatt a nettó átlagbér a havi 150,6 ezerről 219,2 ezer forintra futott fel.

Így látványosan csökkent a nyugdíjak helyettesítési rátája: 2014-ben a havi átlagnyugdíj a nettó bér 73,5 százaléka volt, ez 2018 júliusára 59,5 százalékra olvadt - számolta ki a portál.

QP | Quality Placement

A nyugdíjasok pedig amiatt nem részesülhetnek a mostani gazdasági növekedés előnyeiből, mert az Orbán-kormány 2012-től átalakította az emelési szabályokat. Az 1997-es nyugdíjreform vezette be az úgynevezett vegyes indexálást, ahol a januári nyugdíjemelés mértékét egyszerre (50-50 százalékban) kötötték az infláció és a béremelkedés mértékéhez. A 2012-es költségvetési megszorítások jegyében eltörölték a vegyes indexálást és csak inflációhoz kötötték a nyugdíjak emelését -ezzel gyakorlatilag elérték azt, hogy a nyugdíjak vásárlóérléke soha nem nőhet.

A vegyes indexálás előnye az volt, hogy nem nyílt erőteljesen a bérek és a nyugdíjak közötti olló. Ehhez képest idén januárban a nyugdíjakat 3 százalékkal emelték, miközben a vegyes indexálás esetén 7,7 százalékos emelés lehetett volna. Erre amúgy meg is lett volna a fedezett a 2018-as költségvetésben. A két emelési metódus különbsége miatt csak az idén az átlagnyugdíjas 69 700 forint nyugdíjemeléstől esett el - ezzel szemben áll a már több kormányzati szereplő által biztosra ígért idei 12 ezer forintos nyugdíjprémium.

A kép forrása: Pixabay.