Ha a nyugdíjkorhatár (ez az 1956. december 31-ét követően született személyek számára a 65 év) betöltése után inkább tovább dolgozna valaki, és ezért nem igényli az öregségi nyugdíja folyósítását, akkor

  • a később ténylegesen igénybe vett nyugdíj összegét nyugdíjbónusszal növelheti, míg
  • a biztonság kedvéért folyósítás nélkül megállapítani kért nyugdíj összegét rögzítheti, hogy annál kisebb összegű semmiképpen se lehessen a később ténylegesen folyósítani kért nyugdíja -

állapította meg a szakember a nyugdíjguru.hu portálon.

Így működik a nyugdíjbónusz

Ha valaki magasabb nyugdíjat szeretne kapni, a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a nyugdíjkorhatára betöltését követően tovább dolgozik anélkül, hogy igényelné a nyugdíját.

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, viszont akinek legalább húsz év szolgálati ideje van és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

E nyugdíjnövelés mértéke minden 30 naptári nap (azaz hónap) után az öregségi nyugdíj fél százaléka. Így például 60 nap plusz szolgálati idő nyomán 1 százalékkal, 360 nap (egy év) esetén 6 százalékkal nő a nyugdíj összege. Fontos hozzátenni, hogy itt a növelési lehetőségnek, vagyis a nyugdíjbónusznak nincs felső határa.

Kapcsolódó

Az így elért nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj ráadásul a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet is meghaladhatja - azaz az illető kezdőnyugdíja több is lehet az átlagkereseténél.

Erre használható a rögzített nyugdíj

Ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárt (és megvan a legalább 20 év szolgálati ideje), de bármely okból még nem kívánja igényelni a nyugdíját, viszont szeretné tudni, hogy pontosan milyen nyugdíjra számíthat, kérheti a nyugdíja rögzítését, azaz az öregségi nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását.

Ha pedig a korhatára betöltésének napján még nincs meg a 20 év szolgálati ideje, akkor az annak megszerzését követő naptól kérheti a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását.

Ha a folyósítás nélküli nyugdíj-megállapítást követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhat, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját vagy a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíját kéri folyósítani.

A nyugdíj rögzítésével védelmet szerezhet a jogszabályi változások – például a valorizációs szorzókat meghatározó kormányrendeletek – esetleges negatív következményeivel szemben, hiszen ennél kevesebb már nem lehet a nyugdíja.

Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

A nyugdíjigénylés elhalasztása, valamint nyugdíjrögzítés mellett szóló érveket a magas inflációs környezet, a nyugdíj melletti munka feltételei és a nyugdíjkorhatár betöltésekor várható további élettartam alakulása is befolyásolhatja - tette hozzá Farkas András.

Az MNB emelne

A nyugdíjbónusz előkerült az MNB nemrégiben összeállított Fenntartható egyensúly és felzárkózás című vitairatában is. Acsomag 12 területen 144 egyensúlyjavító és a versenyképességet fejlesztő javaslatot fogalmaz meg, ezzel üzenve és meglehetősen sok feladatot adva a most felálló új Orbán-ormánynak.

A magyarországi munkaerő-tartalékok jobb kiaknázása végett a jegybanki javaslatcsomag részei a nyugdíj kapcsán:

  • a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó a nyugdíjbónusz emelése,
  • nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolása,
  • a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálata.

Magyarországon alacsony az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül továbbdolgozók száma, ennek pedig az egyik fő oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. Ennek kapcsán tanulságos eredményt hozott egy felmérés két éve: a magyarok döntő többsége több évvel a jelenleg érvényes öregségi korhatár előtt vonulna nyugdíjba, amennyiben erről maga határozhatna szabadon - derült ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített közvélemény-kutatásból.

Az MNB szakértői az idősebb korosztályok foglalkoztatásának növelése érdekében azt javasolják, hogy emelkedjen a korhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz.

A jegybank szerint tanulságos, hogy az uniós országok több mint fele vezetett már be automatikus mechanizmusokat a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében, és több nemzetközi példa is van arra, hogy a nyugdíjkorhatár a jövőben a várható élettartam emelkedéséhez fog kapcsolódni. Így a népesség előrejelzések alapján várható élettartam emelkedés nem rontja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

Bár a havi félszázalékos nyugdíjbónusz nem kevés, de az érdekeltek alig tudnak róla, ráadásul a nyugdíj melletti munkavégzés után 2022 óta nem kell járulékot sem fizetni (csak a 15 százalékos szja-t), ez pedig igencsak csökkenti a bónusz vonzerejét.