Az Y generációs (26-35 éves) fiatalok 54 százaléka gondolja úgy, hogy idős korában még dolgoznia kell. A munkaerőpiacra most belépni készülő korosztályból valamivel kevesebb, 43 százalék szerint kell majd az időskori éveket is munkával tölteni.

A KSH munkavállalók életkorára vonatkozó legfrissebb adatai az 1980 és 1996 között születetteket látszanak igazolni, az időskori munka képét vetítik elő: 2013 és 2018 között majdnem 80 százalékos növekedéssel mintegy 59 ezer főre emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma.

Az élethosszig tartó munka mára sajnos nem irreális jövőkép. A kikapcsolódásról, utazgatásról, vagy a családdal töltött minőségi időről szóló időskor azonban nem feltétlenül kell, hogy ábránd maradjon: ám ideje felismerni, hogy ezért mindenkinek magának is tenni kell - mondta Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár ügyfélkapcsolati és szolgáltatási főosztályvezetője.

A fiatalok több mint harmada küzdelmesnek tartja a magyar nyugdíjasok helyzetét. A különbség azonban itt is megmutatkozik a két korosztály között. Míg a többségében egyetemista és frissdiplomás Z generáció (18-25 évesek) körében 1,5 százalékkal csökkent, a már zömében a munkaerőpiacon elhelyezkedett Y generáció tagjai között több mint 7 százalékkal nőtt azoknak az aránya az elmúlt egy évben, akik nehézségekkel telinek és kifejezetten küzdelmesnek látják az idősek helyzetét.

Az OTP Nyugdíjpénztár kutatása - amelynek keretében ezer embert kérdeztek meg és a magyar aktív korú lakosságra nézve reprezentatív szerint az Y és Z generációs fiatalok egy része már felismeri, hogy érdemes időben elkezdeni az időskori évekre félretenni, ám a takarékoskodás megkezdését még mindig inkább halogatják. Az adatok alapján a fiatalok csupán harmada gondolja úgy, hogy már 18 és 25 éves kor között el kellene kezdenie anyagilag is tenni a boldog időskori évekért.

Ezt alátámasztja az is, hogy az Y generációs kitöltők 86 százaléka és a Z generációsok 87 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással - tette hozzá Horpácsi Krisztina.