Január 1-től módosult a nyugdíjtörvényben az a rendelkezés, amely a nyugdíjmegállapító hatóságok - ma már a kerületi és járási kormányhivatalok - azon kötelezettségét szabályozza, hogy a hivatalból történő nyugdíjbiztosítási adategyeztetést mikor kell lefolytatni az összes érintett magyar állampolgárral.

Korábban ötéves korcsoportokra leosztva kezdeményezték a folyamatot: például a tavalyi állás szerint az 1955-1959 között, az 1960-1964 között, illetve az 1965-1969 között született korosztály tekintetében zajlottak az adategyeztetési eljárások. Az egy-egy ötéves korcsoporttal történő egyeztetésre 2018-ig két évet szántak, ezt a határidőt tavaly háromévesre tolták ki. A 2020-as módosítóval azonban egyszerűsítették a rendelkezést, így már nem korcsoportokat vizsgálnak, hanem mindenki a nyugdíkorhatára betöltése előtti harmadik évben kapni fog a nyugdíjhatóságtól egy adategyeztetésre való felszólítást, valamint egy részletes kimutatást, ezután pedig elindulhat az egyeztetési eljárás az életpályáról szóló adatokkal kapcsolatban.

QP | Quality Placement

A nyugdíjkorhatár előtti adategyeztetés célja, hogy a korábbi évek, évtizedek szolgálati időszakait, kereseteit, járulékait számba vegyék és az adateltérések, s különösen a hiányzó adatokkal kapcsolatos kérdések időben kiderüljenek, és azokkal az érintettek a nyugdíjigényük bejelentésével egyidejűleg szembesüljenek, hogy a nyugdíj összegének folyósítását ne kelljen majd elhalasztani a problémák tisztázásáig.

Az eljárás nem csak az érintettek számára lehet igen macerás, hanem a hatóságok számára is hatalmas munka: például 2019-ben papíron 1,9 millió emberrel kellett egyeztetnie a hivataloknak.

Az ötvenes emberek nem akarják magukat idősnek érezni!

A Napi.hu megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy miért volt szükség a rendelkezés módosítására. A sajtóirodától a következő választ kaptuk:

"A kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvénycsomag célja, hogy bizalomra épülő, gyors és hatékony ügyintézést hozzon létre. Az adategyeztetési eljárás lerövidítésére az állampolgárok érdekében került sor, az állampolgároktól érkező visszajelzések alapján. Korábban, az akkor hatályos jogszabály alapján a nyugdíjkorhatártól még messze (sok esetben 5-8 évre) lévő polgárokat kereste meg a nyugdíjbiztosítási igazgatóság.

Az állampolgárok nehezményezték, hogy az állam már a nyugdíjazásukat tervezi az érintett személyeknek.

Ezen tapasztalatok figyelembe vételével döntött az Országgyűlés az adategyeztetési eljárás lerövidítéséről. A kormányhivatali nyugdíjbiztosítási szakterület megfelelő létszámmal működik és az adategyeztetési feladatot is maradéktalanul látja el" - írták.

Fontos, hogy bőven legyen rá idő

Az ügyben megkerestük Farkas András nyugdíjszakértőt is, aki szerint a 2019-es, majd az idei módosításoknak inkább pragmatikus okai lehettek, vagyis a hivatalok megpróbálják a munkaterheket úgy menedzselni, hogy azokat időben el lehessen végezni. Mivel a kormányhivatalok túlterheltségéről elég sok beszámoló érkezik, a nyugdíjhatóságok valószínűsíthetően el vannak maradva az igen népes 59-64 éves korosztály dokumentumainak feldolgozásával és úgy ítélték meg, hogy nem fogják befejezni a munkát az előírt határidőig. Ha tehát a működésük nem felel meg az előírásoknak, akkor az előírásokon kell változtatni.

Ám a határidő rövidítésével szemben mindenkinek inkább az lenne az érdeke, hogy az összes szolgálati idő, kereset, járulék tisztázására minél több idő álljon rendelkezésre, hogy mire beadja a nyugdíjigényét, addigra ne legyen ezzel gond.

Manapság már a törpe kisebbséghez tartoznak azok, akik egész életükben egy munkahelyen dolgoztak. Ellenben sokan vannak, akiknek már rengeteg munkahelye volt: például hol vállalkozók, majd alkalmazottak, hol pedig közalkalmazottak voltak, a régi helyekről összeszedni ezt a sokféle szolgálati és biztosítási időtartamot pedig nagyon hosszú idő. Külföldi jogviszony tisztázása például évekbe telhet. Nem is beszélve arról, hogy a 2000 előtti években nagyon kevés anyagot digitalizáltak, így sok iratot hatalmas papíralapú archívumokból kell "kihalászni".

Aki korábban elkezdte az adategyeztetést, előnyben van

Természetesen nem törlik a vizsgálatot azok esetében, akik már elkezdték a hatósági eljárást, hanem határozatot adnak arról, hogy 2019 december 31-ig már megvizsgáltak egy adott időszakot, amelyhez már nem kell utólag hozzányúlni, csak ha valami új elem fölmerülne - figyelmeztetett Farkas. Ezzel tehát kevesebb lesz a teendő. Fontos tudni, hogy függetlenül a nyugdíjkorhatár betöltésének idejétől, mindenkinek joga van saját kezdeményezésre is kérni ilyen adategyeztetést évente egyszer.