A prémiumról – csakúgy, mint az inflációs alultervezés esetén járó nyugdíjkiegészítésről – az 1997-es tb-törvény rendelkezik. Ebben az szerepel, hogy amennyiben az adott évi GDP várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot, valamint a költségvetési egyenleg tartható, akkor a nyugdíjasokat prémium illeti meg. Ezt úgy számolják ki, hogy összeszorozzák a 3,5 százalék feletti részt és a novemberben esedékes nyugdíj 25 százalékát. Azt is előírja a törvény, hogy az előbbi mutató nem lehet nagyobb 4-nél, utóbbi tényező megállapításakor pedig maximum 20 ezer forint vehető figyelembe - olvasható a portálon.

Kiindulva abból, hogy idén 148 ezer forint a nyugdíjak átlagos értéke, valamint abból, hogy a miniszterelnök 5,5 százalékos GDP-növekedéshez kötötte a családosok szja-visszatérítését, jövő év elején (tehát a választási év első hónapjaiban), és nem valószínű, hogy egy ekkora horderejű bejelentést elhamarkodottan tett volna meg a kormányfő, a következő eredményt kapjuk: a 2 százalékos GDP többletet 20 ezer forinttal kell megszorozni (mivel a 148 ezer forint negyede meghaladja a 20 ezer forintos maximumot), így 40 ezer forint prémiumot kapunk. Ekkora összegre válnának tehát jogosulttá az átlagnyugdíjban részesülők idén, a pénzt várhatóan az év vége felé, karácsonykor kapják meg.

Hasonló összegre tarthatnak igényt a medián nyugdíjat kapók, tehát azok, akiknek a járandósága pont középen van a sorban, annyian kapnak kevesebbet ennél az összegnél, mint amennyien többet. Ez a medián nagyjából 20-25 ezer forinttal marad el az átlagtól (utóbbit a nagyon magas nyugdíjak húzzák fel a mediánhoz képest).

Figyelembe véve a törvényben foglaltakat, 80 ezer forint alatti nyugdíjaknál áll elő az a helyzet, hogy tétje van a 25 százalékos szabálynak. Aki 70 ezer forintot kap, annál a második szorzó 17 500 forint, így a prémiumuk 35 ezer forintra jön ki. Akinek ennél alacsonyabb a nyugdíja, annak értelemszerűen a szorzója is kisebb.

Elemzők ma már azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy akár 7 százalékkal is bővülhet idén a magyar gazdaság.

Ez esetben az első szorzó nem 2, hanem 3,5 lenne, ebben az esetben pedig a havi 80 ezer forintos nyugdíjaktól kezdve mindenki 70 ezer forintot kapna az államtól idén. Összehasonltásként: két éve, 2019-ben 22 ezer forint volt a maximum, ennyi jött ki az akkori gazdasági teljesítményből. A mostani megugrásnak az oka pedig az, hogy tavaly mélyponton volt a magyar gazdaság a koronavírus-járvány miatt, s a bázishatás miatt jöhet össze idén akkora növekedés, ami a nyugdíjasokat is jobb helyzetbe hozza.

Mindez azt is jelenti, hogy kevésnek bizonyulhat a 2021-es költségvetésbe a prémium kifizetésére betervezett 53,4 milliárd forint. Vélhetően az ilyen-olyan költségvetési tartalékok szolgálhatnak fedezetül a nagyobb prémiumra - írja az mfor.hu.